Fontosak ezek, mert a termékenyülés fontos összefüggést mutat a későbbi magkötéssel. Immáron kialakult egy óriási digitális adatbázis, ebből informatikusokkal fejlesztik ki a CropDExpert-et, ami reményeik szerint a gazdálkodók számára is érthető és könnyen használható lesz. Kiemelt céljuk, hogy minél kisebb költséggel, minél inkább jövedelmező termelést tudjanak megvalósítani.
A mesterséges intelligencia mezőgazdasági felhasználásáról szóló kerekasztal-beszélgetésen leszögezték: az MI alapú fejlesztések csak akkor valósulhatnak meg teljes egészében, ha abban a kutatók, a szoftver fejlesztők és a termelők szorosan együttműködnek. Az adatvezérelt fizikai modellezésig a mesterséges intelligencia több szinten formálja át az agrárgazdaságot. A mezőgazdaság összetettsége miatt az új algoritmusok olyan rejtett összefüggések és hatások feltárására is képesek, amelyek eddig a szakemberek számára is idegenek voltak.
Precíz, részletes értékelés
A szakmai rendezvény kiemelt témája a precíziós tápanyag-gazdálkodás és a jövedelmezőség összefüggésének vizsgálata. Kakuszi-Széles Adrienn intézetvezető, egyetemi tanár arra irányította a figyelmet, hogy a modern gazdálkodóknak nem különféle marketingüzenetekre, hanem pontos és valós tapasztalatokra alapozva kell meghozniuk a döntéseiket. A fenntarthatóság és a beruházások valódi megtérülése csakis az összegyűjtött adatok tudatos elemzésével garantálható. A precíziós tápanyag-gazdálkodás során szükség van az olyan szakmai ismeretekre, hogy milyen az adott hibridkukorica genetikája, miként működik a tápelemfelvétel dinamikája, vagy éppen miként hat egymásra az öntözés és a tápanyagellátás. Ha már szóba került a tápelemfelvétel dinamikája, jó lenne, ha tanulnánk, például önmagunktól.
Jó lenne, ha hasonló, részletes és precíz ismereteket napra pontosan megismerhetnénk a kalászos gabonánál, a kukoricánál, a napraforgónál, a repcénél vagy a burgonyánál.
Hadászi László, a KITE integrációs főigazgatója kijelentette, hogy több évtizedes tapasztalataik alapján jutottak arra a következtetésre, hogy Magyarországot termesztési körzetekre kell felosztani. Ez a differenciálás tábla szintig történik meg, ez adja a precíziós gazdálkodás alapját, amiből aztán kijelölik a menedzsment zónát, vagy akár a legkisebb egységet, a cellát. Amióta a precíziós gazdálkodás teret nyert Magyarországon, azóta egyértelműen bebizonyosodott, hogy hazánkban vannak olyan területek, ahol némely növény (kukorica) már nem termeszthető gazdaságosan. Jobban járunk, ha a korábbiaknál kisebb területen, de intenzívebben és ahol lehet, öntözve termesztjük a kukoricát, mert az ott akkor jövedelmező lesz, a többi helyen pedig nem generál veszteséget.
