„A borvidéken még sokan nem értik a terméskorlátozás lényegét, pedig Egerben egyébként sem terem hektáronként 70 mázsánál többet a szőlő. Idén 17 mustfokkal is lehetett szüretelni Kékfrankost Bikavérnek, de ez egyáltalán nem indokolt”- fogalmazta meg véleményét id. Lőrincz György. Sajnos a borvidéken belül sincs ebben egység, pedig az önös érdekeken felül kellene emelkedni, akár áldozatok árán is.
Az egri házasítás alapja, a Kékfrankos méltatlanul lett kezelve. Pedig mások, akár hazai vagy külföldi szakemberek sokkal nagyobb potenciált látnak benne. Vizsgálják a változatokat, s ennek köszönhetően ma már saját klónnal rendelkeznek, ami gyümölcsös és szerethető tannin jellemzi. A Kadarka valamikor a borvidék 95 százalékát borította, sokkal nagyobb szerepet kapott a borokban. A Lőrincz család szívesen használ a fajtánál új fahordót a fűszeressége miatt, s csak a házasításokban alkalmazza.
Mivel a Bikavérben a Kékfrankos aránya elérheti a 80 százalékot, így ennek a fajtának nagyobb teret adunk”- hangsúlyozta a szakember, hogy Egerben mindig a házasítások voltak a legfontosabb borok, már elkészült a 80 százalék Kékfrankost tartalmazó „tanulmány” tételük. Dűlős tételeiket almasavbontás után összeházasítják, majd együtt érlelik. Mélyégetésű hordókat alkalmaznak, hogy ne nőjön tovább a csersav a borban.
Fotó: Viniczai Sándor
A St Andrea fehérboraiban a nagy hármas – Furmint, Hárslevelű, Olaszrizling – a meghatározó, míg a vörösöknél a Kékfrankosra és a Kadarkára alapoznak.
Különleges programnak adott otthont a Petrény Pince a Szépasszony-völgyben. A borász szakma és a szaksajtó az En Primour rendezvény keretein belül forgalomba kerülés előtt megkóstolhatta a még hordóban, palackban érlelődő Bikavéreket. A tíz pincészet bemutatkozását még finomította, hogy az újak mellé odatették a már kész, forgalmi tételeket is, így módunk volt összehasonlítani, vajon milyen lesz a következő kereskedelmi évjárat.
