Ennek érdekében az erdei vízmegtartás kisléptékű feladatait a mindennapi erdészeti gyakorlat részévé kell tenni. A témában Bognár Bence, az EGERERDŐ Zrt. erdészetvezetője ismertette, több szempontot is figyelembe kell venni ahhoz, hogy egy adott erdőterületen melyik vízmegtartási módszer a leghatékonyabb, illetve miként mérhető az egyes beavatkozások eredményessége. Ugyanis
A síkvidéki erdőterületektől eltérően, itt sehol nincs kiépített csatornahálózat, amivel a víz mozgását befolyásolhatni lehetne. Mint mondja, a beavatkozásokat a helyszíni adottságok és az elérni kívánt hatás alapján kell megválasztani: „Kisvízfolyásokon elhelyezett struktúrákkal lassíthatjuk a víz lefolyását, megfoghatjuk a hordalék egy részét, azonban lapos, kiszélesedő szakaszokon hosszabb ideig is vissza tudjuk tartani a vizet. A beavatkozásaink eredményességét mérhetjük akár a kifejlődő ebihalak számában, vagy napokban is, hogy mennyivel tovább volt jelen a víz a környező helyszínekhez képest” – fogalmazott a szakember.
(Fotó: A Mi Erdőnk, EGERERDŐ ZRT.)
A vízmegtartás az árvízvédelemben is fontos
Hogy milyen konkrét hatása lehet az erdei vízmegtartásnak az aszály mérséklésére, az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodására, illetve a környező települések árvízvédelmére, a rövid válasz: számos! Azzal, hogy helyben tartjuk vagy lassítjuk a vizet, több csapadék tud beszivárogni a talajba. Ezt a növényzet fel tudja venni és kipárologtatni. A párolgás így mérsékelni tudja a légköri aszályt, segítve a víztől távolabb eső fákat is, növelve ezzel a túlélési esélyüket. „A fafajok jellemzően a klímához kötődnek, külön érték határoz meg egy cserest és egy bükköst, ezért fontos, hogy minél jobban megtarthassuk az általuk igényelt páratartalmat és csapadékot” – mondja Bognár Bence.
(Fotó: A Mi Erdőnk, EGERERDŐ Zrt.)
Az árvízvédelemmel kapcsolatban pedig fontos tudni, hogy az adott vízgyűjtőn levő települések árvízvédelmében jelentős szerepet játszik az erdőterület vízmegtartási kapacitása. Az árvizeket, villámárvizeket okozó csapadékot az erdő a vízmegtartási munkákkal megerősítve jelentős mértékben felfoghatja, a lakott területre lezúduló víz mennyisége és sebessége, ezáltal a károkozás mértéke csökken. „Ha a víz által szállított hordalék jelentős része az erdőben megfogásra kerül, azzal is csökken az árvizek romboló hatása. Ha egy település árvízvédelmében gondolkodunk, mindenképpen szükséges a környező erdőterületek hatásával is számolni-tervezni, és komplex árvízvédelmet kialakítani.”
Hódgátanalógok, rönkgátak
Számos engedélyezési, természetvédelmi vagy szakmai korlátokat kell figyelembe venni a hódgátanalógok, a rönkgátak és a kisebb erdei tavak kialakításakor. Azonban fontos szem előtt tartani azt is, hogy ezek a beavatkozások ne károsítsák a vízi élővilágot. Az engedélyeztetés nagyban függ azon, hogy hol végzik a munkát.
Mivel a természetben spontán is kialakuló folyamatokat másoljuk (torlaszok és medencék kialakulása, hódgátak, mederalakulások), javarészt helyben található természetes anyagokat használunk, és a munkánk során könnyen elbontható, ideiglenes „műtárgyak” jönnek létre, ezért ezeket a kisléptékű beavatkozásokat nem engedélyeztetjük. A tavak esetében más a helyzet, ott meghatározott engedélyezési eljárás szükséges” – ismertette Bognár Bence.
(Fotó: A Mi Erdőnk, EGERERDŐ Zrt.)
Magyarországon egyre több helyen foglalkoznak erdei vízmegtartással, és a gyakorlati tapasztalatok is folyamatosan bővülnek. Az EGERERDŐ Zrt. területén végzett munkák is azt mutatják, hogy kisebb, helyi beavatkozásokkal hozzájárulhatunk a csapadékvíz megőrzéséhez. A probléma annyira aktuális és égető, hogy a szakmák közötti összefogás elengedhetetlen. Ha az ember elhiszi, hogy apró tettekkel javíthat a környezetén, akkor szívügyévé válik ez a tevékenység. Ne mástól várjuk a megoldást, tegyünk érte aktívan!
