0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 20.

Jubileumi állattenyésztési tudományos napot rendeztek Gödöllőn

A MATE gödöllői jubileumi rendezvényen az állattenyésztés aktuális járványügyi, technológiai és állatjóléti kihívásai, valamint a hazai és nemzetközi kutatások eredményei kerültek középpontba.

A jubileumi konferenciát Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora nyitotta meg a gödöllői Tudástranszfer Központ és Gépmúzeum helyszínén. Köszöntőjében hangsúlyozta: az állattenyésztés jelentősége a következő években tovább növekszik, hiszen a népesség gyarapodásával és az életszínvonal emelkedésével egyre nagyobb igény mutatkozik az állati eredetű fehérjékre. A versenyképesség megőrzéséhez ugyanakkor elengedhetetlen a tudományterületek közötti együttműködés, a digitalizáció és a precíziós technológiák alkalmazása, valamint a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása.

A rendezvény házigazdája, Dr. Póti Péter, az egyetem Állattenyésztési Tudományok Intézetének intézetigazgató-helyettese felidézte, hogy az első konferenciát húsz évvel ezelőtt azzal a céllal szervezték meg, hogy kétévente lehetőséget biztosítsanak a hazai és nemzetközi kutatási eredmények bemutatására. A korábbi rendezvények témái között már akkor is megjelentek a fenntarthatóság, az aszály, a takarmánybiztonság és a precíziós állattenyésztés kérdései.

A MATE Tudástranszfer Központja adott otthont a X. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napoknak (Fotó: MH)

Járványügyi kihívások

A délelőtti plenáris program egyik kiemelt témája az élelmiszerlánc-biztonság és az aktuális hazai járványhelyzet volt. Dr. Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal képviseletében tartott előadásában többek között az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, az Aujeszky-betegség, a kéknyelv és más állatbetegségek hazai előfordulását és gazdasági következményeit ismertette. Rámutatott, hogy a járványok megelőzése és megfékezése nem kizárólag hatósági feladat:

az állattartók, az állatorvosok és a telepeken dolgozó szakemberek felelőssége is meghatározó.

A megfelelő telepi járványvédelem, a szabályok következetes betartása és a dolgozók oktatása nélkülözhetetlen a veszteségek mérsékléséhez.

Dr. Telik Ferenc a NÉBIH képviselője járványkörképet tartott (Fotó: MH)

Tejelő szarvasmarhák jóléte

Az állatjólét és a precíziós állattenyésztés kapcsolatát Dr. Kovács Levente és Czirok Martin mutatta be. A tejelő szarvasmarhák stresszállapotának vizsgálatára olyan korszerű, nem invazív vagy minimális beavatkozással járó módszereket ismertettek, amelyek a viselkedés, a szívritmus, a kortizolszint és az infravörös termográfia segítségével adhatnak információt az állatok állapotáról. Az eredmények a telepi menedzsment és az állatjóléti problémák korai felismerését is segíthetik.

Precíziós megoldások a baromfitartásban

Dr. Kovács-Weber Mária a baromfiágazat precíziós és smart farming fejlesztéseiről tartott előadást. Bemutatta, hogyan segíthetik a szenzorok, a kamerás megfigyelőrendszerek és az adatfeldolgozó megoldások az állományok viselkedésének, takarmány- és vízfogyasztásának, valamint termelési mutatóinak nyomon követését. A digitális technológiák az állatjóléti szempontok érvényesítését és a hatékonyabb termelést egyaránt támogathatják.

Dr. Kovács-Weber Mária Precíziós és SMART fejlesztések a baromfi ágazatban című előadásában legújabb kutatásaik eredményeit ismertette (Fotó: MH)

A délutáni program kisebb szakmai szekciókban folytatódott. Az érdeklődők az állattenyésztés, a baromfi- és kisállattenyésztés, a gyepgazdálkodás, valamint a precíziós állattenyésztés témaköreiben hallgathattak előadásokat, emellett szakembertalálkozóra is sor került.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: