A kamrák gyakori vendége, szokták volt mondani, de kérem, az én kamrában ne legyen semmilyen vendég, se hívott, de főleg ne hívatlan – azt nem szeretem. Azt is mondják, azért vagy zsizsikes, mert koszos a konyhád. Koszos a tiedé…, az enyém biztosan nem, és mint kiderül, a zsizsik nem a kosszal, hanem a csomagolással érkezik a kamrába. Rafinált…

Nekem mindeddig fogalmam nem volt, hogy ez egy ormányosbogár-féleség. A zsizsik, már a neve is frusztráló (egyáltalán, milyen név az, hogy: zsizsik…?), olyan mindenünnen nyüzsgés-forgás jut eszembe a szó hallatán – no, azt sem szeretem.

Úgy átmegy egyik polcról a másikra, mint a fapados járat a Liszt Ferenc reptérről Bécsbe. Ott van még a babzsizsik is, de ez ám nem ormányosbogár, hanem a levélbogarak rokona. Aztán az is érdekes, hogy nekem nem a rizsemet, babomat vagy a gabonámat támadja, hanem a kakaóporomat – de akkor miért nincs kakaópor-zsizsik?

Ezek olyanok, hogy a nőstény a petéit a gabona-, bab- vagy rizsszembe rakja, egyenes bele a közepébe. Őrület! Nem a szélére, nem a végébe, egyenes bele a közepébe: bumm! Odabenn fejlődik a lárva, ami szörnyű hír, kedves zsizsikesek, ugyanis azt nem látni, hogy a szem lárvás-e vagy sem, és hát, ha főzzük a rizst, értik… az baj…

A következő tippeket tudom javasolni a kedves olvasóknak, hogy ne legyenek zsizsikesek. Mikor boltba mennek babért, rizsért, vagy kakaóporért(!), és átlátszó a csomagolás, keressenek azokban mozgó bogarakat. Forgassák az árut jobbra, balra, és fürkésszenek lankadatlan, hátha meglelik ezeket az ormányos- és levélbogár-féléket. De ne felejtsék a lárvákat! Azok bizony, ha fertőzött az áru, már ott rejtőznek a szemekben, kiszűrésük, bármilyen alapos mustra ellenére, lehetetlen küldetés. Nos tehát, a helyzet korántsem egyszerű, ugyanis amint hazahoztuk a jól megnézett portékát, a rizst, babot, gabonát – ki ne hagyjuk a kakaóport –, tegyük rögvest a mélyfagyasztóba legalább 3-4 napra, és adjunk némi hidegsokkot ezeknek a lárváknak. Lehet, hogy aznap akartunk babfőzeléket ebédre, de ez most nem számít, legalább 3-4 napig álljon a fagyon az a fránya szemes babos zacskó! Tekerjük le, jó bátran a hűtő hőfokát, ne sajnáljuk őket, hadd fagyjanak meg, érezzék ezek a jószágok, hogy kivel van dolguk!

Én ezt a módszert nem tartom jónak, de ha ezt mondják az okosok, akkor biztosan működik. A másik, sokkal egyszerűbb módszer a hőkezelés, mert ezek a kis@… állatok sütés-főzés hatására, szevasz, kinyiffannak.

Régi háziasszony-trükk, ha a kamra polcaira babérlevelet teszünk vagy bele egyenesen a kakaóporos vájlingba, és akkor sicc!, fejvesztve rohannak ki a kamrából a zsizsikek, és közben egymásnak üvöltöznek, hogy: „Futás! Babérlevél! Meneküljetek! Ez csapda!” – ugyan kérem, egy: az én kakaóporom biztosan nem lesz babérleveles… Kettő: higgyék el nekem, semmi tudományos bizonyíték nincsen arra, hogy ez a módszer beválik, épp olyan szemfényvesztés, mint a hüvelykujj-leválasztós bűvészmutatvány. Badarság…

Maga a tárolás sem mindegy! A zsizsik ugyanis nem lacafacázik, papír vagy nejlonzacskót minden szégyenérzet nélkül átrág, nincs menekvése (ha tudnának sem) se rizsnek, se gabonának, de még a kakaópornak sem. Ha nem fertőzött az áru, tegyük üveg- vagy fémdobozba, azzal megakadályozzuk befurakodásukat, és érdemes a spájzot hűvösen, szárazon tartani (melyik spájz meleg és párás, az nem a szauna?), mert úgy kevésbé képesek szaporodni ezek a zsizsikek.

Minden, a témát érintő olvasói választ, zsizsik elleni hatékony fellépést szívesen fogadunk, a tapasztalatcsere ugyanis fontos, ha a cikkből nem is, abból biztosan lehet tanulni.