Mi a helyzet Európában?
Az európai kutatások szerint a szélerőművek jelentős veszélyt jelenthetnek a denevérekre: nemcsak a turbinák lapátjaival való ütközés okozhat pusztulást, hanem a berendezések a fontos táplálkozóterületek használatát is korlátozhatják. A veszteségek mértéke a telepítés helyétől és az érintett fajoktól függ: a nyílt mezőgazdasági területeken általában kisebb, míg a tengerpartokon és az erdős hegygerinceken nagyobb lehet a kockázat.
Franciaországban pedig a szélerőműveknél elpusztuló denevérek éves számát körülbelül 140 ezerre becsülték. A kutatások arra is rámutatnak, hogy a veszély nem korlátozódik a helyi állományokra: a hosszú távon vonuló denevérek akár több országon átívelő útvonalakon is eljuthatnak a szélerőművekhez. Európában ugyanakkor egyelőre nem áll rendelkezésre az amerikai vizsgálathoz hasonló, a kontinens egészére kiterjedő, egységes adatokon alapuló becslés a szélturbinák által elpusztított denevérek számáról.
Az elérhető adatok továbbra is hiányosak
A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy még ez az átfogó vizsgálat is korlátokba ütközött az elérhető adatok hiányosságai miatt. Mint a tanulmányban fogalmaztak: „A korszerű statisztikai módszerek alkalmazása ellenére az adatok állapota továbbra is korlátozta az elemzésünket.”
Ezek közé tartozik a turbinák kialakításának módosítása, valamint a szélerőművek olyan területekre telepítése, ahol kisebb veszélynek vannak kitéve az állatok.
A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy a denevérpusztulás mérséklését célzó telephelyválasztási stratégiák megvalósíthatók, ugyanakkor az egyes fajok sajátosságait figyelembe vevő, célzott intézkedések is előnyösek lehetnek.
