Ez utóbbi megfigyelés arra utalhat, hogy az éjszakai zavarás befolyásolta a pihenési igényüket. Az eredmények összességében az alvásra jellemző viselkedési mintázatokkal egyeznek.
A REM-alváshoz hasonló szakaszra utaló jeleket is találtak: a pókok szeme gyorsan mozgott, lábaik pedig időnként megrándultak. Ezek a mozgások különösen érdekesek annak fényében, hogy az ugrópókok látása kiemelkedően fejlett, és szemmozgásaik a környezet érzékelésében is fontos szerepet játszanak.
Mit jelenthet az alvás az apró ragadozók számára?
Az alvást vizsgáló kutatások többsége emlősökre és madarakra összpontosít. Emiatt sokáig kevesebb figyelem jutott arra, hogy a gerinctelen állatok milyen alvási állapotokat mutathatnak, és ezek milyen idegrendszeri folyamatokkal járhatnak.
Alex Winsor, a Columbia Egyetem Zuckerman Agykutató Intézetének neuroetológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban, úgy véli, hogy az új eredmények megkérdőjelezik azt az elképzelést, amely szerint a pókok és más gerinctelenek idegrendszere viszonylag egyszerűen működik.
Az emberi alvás során a mélyebb alvási szakaszokat REM-fázisok váltják fel, amelyekben az agyi aktivitás bizonyos formái fokozódnak. Ez a szakasz különösen fontos lehet a tanulás és az emlékezet szempontjából. Csecsemőknél például az alvás jelentős részét teszi ki a REM-fázis.
A pókoknál megfigyelt, ehhez hasonló viselkedés önmagában még nem bizonyítja, hogy ugyanazok a folyamatok zajlanak le, mint az emberi agyban. Azt azonban jelzi, hogy az alvás evolúciós eredete és szerepe összetettebb lehet annál, mint amit a gerinces állatok vizsgálata alapján feltételeztünk.
Vajon álmodnak is a pókok?
A felfedezés egyik legizgalmasabb, de egyben legnehezebben megválaszolható kérdése, hogy az ugrópókok álmodhatnak-e. Elképzelhető-e, hogy alvás közben a természetes élőhelyükön szerzett tapasztalataik elevenednek fel, vagy éppen a kutatók által kialakított dobozokban átélt eseményekre reagálnak?
A kutatók számára ezért a következő lépés annak feltárása lehet, hogy a pókok alvás közbeni mozgásai milyen idegrendszeri folyamatokkal függnek össze, és mutatnak-e további párhuzamokat a gerincesek alvásával.
Daniela Roessler szerint az álmok vizsgálata is a kutatás lehetséges jövőbeli céljai közé tartozik. Bár a kérdésre egyelőre nincs válasz, az ugrópókok éjszakai viselkedésének tanulmányozása új utakat nyithat az alvás evolúciójának megértésében.
