0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 3.

Juhászkutyák segíthetik egy apró rókafaj túlélését

Különleges módszerrel próbálják elősegíteni a texasi prérirókák állományának regenerációját: kutatók azt vizsgálják, hogy a szarvasmarhák mellett dolgozó terelő- és őrzőkutyák jelenléte miként befolyásolja a rókák életben maradását.

A texasi Panhandle régióban, a Rita Blanca Nemzeti Gyepterületen két juhászkutya járőrözik a szabadon legelő szarvasmarha-csorda mellett. Elsődleges feladatuk, hogy távol tartsák a ragadozókat a jószágoktól, jelenlétük azonban egy másik faj védelmében is fontos szerepet kaphat – írja a Phys.org.

A Texas A&M AgriLife kutatói arra keresik a választ, hogy az őrzőkutyák segítségével csökkenthető-e a prérirókák (Vulpes velox) elhullása. Ez az Észak-Amerikában őshonos, házimacska méretű rókafaj Texas egyik legritkább emlősének számít: a becslések szerint az egész államban kevesebb mint 250 egyede él.

A gyepterületek átalakulása a rókák túlélését is veszélyezteti

A prériróka fennmaradása szorosan kötődik az észak-amerikai rövidfüvű prérikhez, amelyek egykor Texas Panhandle régiójának jelentős részét és az állam nyugati területeit is borították. Ezek az élőhelyek azonban az emberi tevékenység következtében jelentősen visszaszorultak és feldarabolódtak.

prériróka
Prériróka
Fotó: Bureau of Land Management, Wikimedia commons

Dana Karelus, a Texas Parks and Wildlife Department emlőstani szakértője szerint az eredeti rövidfüvű prérieknek már csak mintegy 40–50 százaléka maradt fenn.

Az élőhelyek átalakulása a ragadozók közötti viszonyokat is megváltoztatta.

A magasabbra növő növényzet ugyanis kedvezőbb búvóhelyet biztosít a prérifarkasoknak, amelyek így hatékonyabban vadászhatnak a kisebb testű rókákra. Emiatt pusztul el a legtöbb prériróka.

Haley Sloan, a Texas A&M Egyetem doktorandusz kutatója ezért azt vizsgálja, hogy a szarvasmarhacsordák mellé telepített őrzőkutyák képesek-e megváltoztatni a prérifarkasok mozgását és területhasználatát. Az elképzelés szerint a kutyák jelenléte egy nagyobb ragadozó jelenlétéhez hasonló hatást válthat ki, és arra késztetheti a prérifarkasokat, hogy elkerüljék az adott területet.

Ha ez sikerül, a prérirókák számára is biztonságosabbá válhatnak azok az élőhelyek, amelyeket korábban a nagyobb ragadozók miatt kevésbé használhattak.

GPS-nyakörvekkel követik az állatok mozgását

A kutatás egy hároméves, több intézmény együttműködésében megvalósuló program része. A munkában a Texas A&M Egyetem és a Texas Tech Egyetem szakemberei vesznek részt, a faj megőrzését célzó szélesebb természetvédelmi program pedig a texasi vadvédelmi hatóság támogatásával zajlik.

A prériróka egyetlen ismert texasi állománya Dallam megyében található. A kutatók ezért nemcsak a juhászkutyák hatását vizsgálják, hanem az élőhelykezelési lehetőségeket és a helyi lakosság fajjal kapcsolatos ismereteit, hozzáállását is igyekeznek feltérképezni.

juhászkutya marha terelőkutya
Illusztráció
Fotó: leannwolff, Pixabay
Forrás: Phys.org