A négyéves előkészítés és a bürokratikus akadályok leküzdése után megvalósulhat az a kertészeti projekt, amelynek keretében egy 22 hektáros területen épülne meg Szlovénia eddigi legnagyobb és legkorszerűbb üvegház-komplexuma.
Az első, 15 hektáros ütem egynegyedének beépítése közel 70 millió euróba kerül, az első salátatermés pedig várhatóan 2027-ben kerül piacra.
A beruházás fedezi a teljes szlovéniai salátaszükséglet 20%-át és kezdetben 50 új munkahelyet teremt. A projekt technológiai hátterét a modern high-tech üvegházakban már alapvetőnek számító, fenntartható megoldások alkotják: a helyi geotermikus energiára és napenergiára támaszkodva, zárt rendszerű hidropóniás módszerrel, fosszilis tüzelőanyagok, a lakossági hálózat terhelése, valamint szintetikus növényvédőszerek nélkül valósul meg a termesztés.
Magyarországon is találhatók hasonlóan modern, nagyléptékű, geotermikus energiára támaszkodó üvegházkomplexumok – például a Dél-Alföldön vagy az ácsi és győri modern létesítmények -, amelyek nagyságrendjükben felveszik a versenyt a zsitkóci projekttel. Míg azonban a hazai gigaberuházásokban elsősorban a paradicsomra és a kígyóuborkára fókuszálnak, a szlovéniai fejlesztés a salátatermesztést emeli példátlan, ipari léptékű szintre.
Milyen hatással lehet ez a beruházás a hazai zöldséghajtatásra?
A hazai hajtatási ágazat szempontjából a fejlesztés kettős hatással bírhat. Egyrészt a Muravidék földrajzi elhelyezkedése miatt a gigantikus léptékű, rendkívül alacsony energiaköltségű geotermikus technológia komoly versenyt támaszthat a közép-európai zöldségpiacon, és a szlovén felesleg megjelenhet a szomszédos országok, így Magyarország nyugati exportpiacain is, árnyomást gyakorolva a hazai termelőkre. Másrészt a beruházás példaértékű megoldásként szolgál, arra, hogy a zöldenergia és a zárt rendszerek integrációja elengedhetetlen a jövőbeni versenyképességhez.
Mi a helyzet a régióban?
A szomszédos országokban és a környező régiókban is egyre nagyobb teret nyernek a korszerű, energiatakarékos zöldségtermesztési beruházások, mivel a termelők a kiszámíthatóbb hozamok és a klímaváltozás elleni védelem érdekében sorra váltanak a modern fólia- és üvegházas rendszerekre. Szlovákiában a zsitkóci óriásprojekt mellett a kisebb-nagyobb, modern hidropóniás egységek fejlesztése is felgyorsult, míg Romániában (főként a Partiumban és Erdélyben) és Szerbiában (Vajdaságban) inkább a holland technológiájú, 1–5 hektáros családi vagy vállalkozásközi intenzív üvegházak elterjedése a jellemző, amelyek fő célja a helyi és a regionális városi piacok kiszolgálása friss zöldséggel.
Hazai KAP fejlesztések
Az elmúlt évben hazánkban is kifejezetten felgyorsultak a fejlesztések a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében megjelent milliárdos nagyságrendű támogatásoknak köszönhetően. Itt nem zöldmezős gigaprojektek dominálnak, hanem elsősorban a meglévő kertészeti bázisok bővítése és technológiai, energetikai korszerűsítése zajlik.
Magyarországon a modern, nagyléptékű zöldséghajtató ágazatban néhány meghatározó cégcsoport és vállalkozás adja a termelés zömét. A piac vezető szereplői többek között:
Az alábbi MMG Direkt adásban Gulyás János, a DélKerTész szaktanácsadója szemén keresztül mutatjuk be röviden a hazai hajtatási szegmens jelenlegi helyzetét, kihívásait.
