Nem biztos, hogy a stressz jobb ízt eredményez
Hans van Doorn, a Taste Discovery Center szakembere szerint különösen nehéz olyan új fajtákat előállítani, amelyek egyszerre bírják jól a meleget és a szárazságot, miközben kedvező ízt és állományt is megőriznek.
A nemesítők ezért különböző stresszhelyzetekben tesztelik a fajtákat, többek között hőség, hideg, szárazság és sóstressz alatt.
A reakciók azonban fajtánként erősen eltérnek. Egyes növényeknél a fotoszintézis stresszhelyzetben is viszonylag jól működik, másoknál viszont hamar visszaesik. Emiatt a forró, száraz idő sok esetben egyszerre ronthatja a növekedést és a minőséget.
Az, hogy idén bizonyos fajták édesebbek lettek, nem jelenti tehát azt, hogy a stressz önmagában javítaná az ízt.
A körtét kedvező agronómiai tulajdonságai miatt nemesítési programokban is használják.
Az ízt is mérhető tulajdonsággá tennék
A Taste Discovery Center célja, hogy az ízt és a textúrát objektíven mérhető tulajdonságokká alakítsa, majd ezeket az adatokat szakértői és fogyasztói kóstolások eredményeivel vesse össze.
A kutatók így pontosabban azonosíthatják, mely tulajdonságok határozzák meg leginkább az ízérzetet, és ezek hogyan kapcsolódnak a növények genetikai hátteréhez.
Ebben a DNS-alapú technológiák és az olyan új nemesítési módszerek, mint a CRISPR-Cas, is szerepet kaphatnak. Van Doorn ugyanakkor óvatosságra int: az íz és a stressztűrés összetett tulajdonságok, amelyeket sok gén együttesen befolyásol.
A szakember szerint már az is jelentős előrelépés, ha egy-egy fajtatulajdonságot 10–20 százalékkal sikerül javítani.
A jövő nyaraira már most készülnek
A kutatók arra számítanak, hogy a forró és száraz nyarak a jövőben gyakoribbá válhatnak, ezért a 2026-os szezon fontos tapasztalatokat adott arról, hogyan reagálnak az egyes fajták szélsőséges körülményekre.
A VCBT más kultúráknál is vizsgálja a klímaváltozás hatásait. Az Inagro kutatóintézettel és a belga talajtani szolgálattal közösen például azt kutatják, hogyan befolyásolja a szárazság a fejes káposzta és a sárgarépa termesztését és tárolhatóságát.
A tapasztalatok alapján a szélsőséges időjárás nem minden növényre ugyanúgy hat. A magasabb oldható szárazanyag-tartalom mellett kisebb termésméret, puhább állag vagy későbbi tárolási minőségi problémák is jelentkezhetnek. A forró nyár tehát nem feltétlenül jelent jobb ízt – inkább új kompromisszumokat hozhat a termelők és a nemesítők számára.
Évente 70 tonna: olasz almafajta hódít a síkvidéki termőhelyeken – Magyar Mezőgazdaság
