Lehet-e objektíven összehasonlítani, hogy milyen körülmények között élnek a haszonállatok Európa különböző országaiban? A kérdésre a Koppenhágai Egyetem kutatói egy új értékelési módszerrel keresték a választ.
Az elemzés a 2018 és 2024 közötti változásokra összpontosított, a legfrissebb értékelést 2025-ben és 2026 elején készítették el.
A Peter Sandøe professzor részvételével zajló nemzetközi kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az állatjólléti színvonal javítása nem kizárólag a jogszabályokon múlik.
Dániában például az elmúlt években visszaesett a magasabb állatjólléti követelmények szerint előállított sertéshús, baromfihús és tej részesedése. A kutatók ezt elsősorban a megemelkedett élelmiszerárakkal és a fogyasztói bizonytalansággal hozzák összefüggésbe.
Hogyan mérhető?
A kutatók olyan módszert dolgoztak ki, amely a különböző tartási rendszerek követelményeit számszerűsíti. Először feltérképezik az egyes országok állatjólléti jogszabályait, az ágazati szabványokat és a magasabb követelményeket vállaló minősítési rendszereket. Ezután megvizsgálják, hogy ezek a szabályok a nemzeti termelés mekkora részére terjednek ki.
Az értékeléshez állatfajonként 27–38 nemzetközi szakértő véleményét használják fel. A szakemberek többek között a rendelkezésre álló férőhelyet, a környezetgazdagítást, a mozgás szabadságát, az elválasztási gyakorlatot és egyes állategészségügyi, illetve tenyésztési beavatkozásokat pontozzák. Külön értékelik azt is, hogy az adott tényező mennyire fontos az állatok teljes jólléte szempontjából.
Az így kapott eredményekből egy 0 és 100 közötti elméleti skálán számítanak összesített értéket. A maximálisan elérhető pontszám a vizsgált szempontok miatt a gyakorlatban alacsonyabb száznál, és állatfajonként is eltérő.
Ezért az eredmények nem tekinthetők az egyes országok valamennyi gazdaságára érvényes állatjólléti minősítésnek. Arra viszont alkalmasak, hogy megmutassák, mekkora különbséget jelentenek a szabályozási és piaci kezdeményezések.
