Más szabályok, más eredmények
A sertéstartásban Svédország értékelése bizonyult a legkedvezőbbnek. Az országban szigorú előírások vonatkoznak a kocák mozgásszabadságára, a férőhelyre, az almozásra és a farokkurtításra. A kocák az ellés körüli rövid időszaktól eltekintve nem tarthatók tartósan rögzítve, a farokkurtítás pedig tiltott.
Dánia, Hollandia és az Egyesült Királyság a vizsgált módszer alapján hasonló, közepes szintet ért el, míg Németország értékelése alacsonyabb volt. Az azonoshoz közeli eredmények mögött azonban eltérő gyakorlatok húzódnak meg.
Dániában elsősorban a jogszabályok emelik az állatjólléti követelményeket. Hollandiában ezzel szemben a kiskereskedelem, az állatvédő szervezetek és a sertéságazat együttműködése alakított ki olyan piacot, ahol a szupermarketekben értékesített friss sertéshús állatjólléti minősítéssel rendelkezik.
A brojlercsirkéknél más kép rajzolódott ki. Svédország és Hollandia megelőzte Dániát, amely Németországnál és az Egyesült Királyságnál ért el kedvezőbb értéket.
A lassabb növekedés jelentősége állatjólléti szempontból nem elhanyagolható. A gyors növekedésre szelektált hibrideknél fokozott lehet bizonyos mozgásszervi és egészségügyi problémák kockázata, míg a lassabb növekedésű állományok tartása más termelési feltételeket tesz lehetővé.
A tejhasznú szarvasmarhák esetében Dánia és Svédország kapta a legkedvezőbb értékelést, az Egyesült Királyság szorosan mögöttük következett. A svédeknél a legeltetésre vonatkozó kötelező előírások, Dániában pedig az istállók kialakításának és az állatok gondozásának részletes szabályozása járult hozzá az eredményhez. Az Egyesült Királyságban a Red Tractor ágazati minősítési rendszernek van jelentős szerepe.
