Mind a hozam, mind a tápanyagtartalom tekintetében felveszik a versenyt, és egyes tulajdonságok, például a nitrogénfelvétel tekintetében részben még jobb eredményeket is érnek el. Ezt állapították meg a Max Rubner Intézet és a Hohenheim Egyetem kutatói a projektjükben, amelyben ökológiai gazdálkodás (biotermesztés) körülményei között hasonlítottak össze ma termesztett hagymahibrideket régi, szabad elvirágzású (konstans) fajtákkal – olvastuk a projektet támogató német szövetségi agrárminisztérium sajtóközleményében.
Nemcsak kísérletben, de „élesben” is jók voltak
Az összehasonlító vizsgálat több éven át folyt, különböző helyszíneken, kísérleti körülmények között és valós gazdaságok termesztési körülményei között egyaránt. Végeredményként elmondható, hogy
Hibridet vetnek, mert az van
A kutatás része volt az a felmérés is, amelyben 112 hagymatermesztő gazdaság – bio- és konvencionális gazdaságok vegyesen – fajtahasználati szokásait mérték fel. A válaszadók háromnegyede kizárólag hibrid fajtákat használ, csak a megkérdezett ökológiai gazdaságokban vetettek szabad elvirágzású (konstans) hagymafajtákat is. Meglepő volt a kutatók számára, hogy a megkérdezettek többsége elvileg érdeklődik a szabad elvirágzású fajták iránt. Hogy ennek ellenére mégsem elterjedtebbek az ilyen fajták, annak
A kutatócsoport véleménye szerint a szabad elvirágzású fajták termesztéséhez szükséges szakértelem újjáépítése érdekében célszerű további vizsgálatokat végezni a kiválasztott fajták termesztési, minőségi és tárolási potenciáljáról.
2025-ben Németországban közel 2 000 gazdaság termesztett étkezési hagymát mintegy 20 ezer hektár területen. E terület körülbelül 11 százalékán folyt ökológiai gazdálkodás. Az ökológiai gazdálkodásban is elterjedt a hibrid vetőmagok használata, aminek egyik fő oka, hogy nem igazán van a piacon vetőmag a szabad elvirágzású fajtákból (legalábbis nem olyan mennyiségben/minőségben, ami az árutermelő gazdaságoknak kellene).
A helyzet itthon
Összehasonlításként: Magyarországon körülbelül tizedekkora felületen, nem egészen 2000 hektáron termesztenek hagymát. A konvencionális (nem bio) gazdaságok nálunk is nagyon nagyrészt hibrid fajtákat vetnek, de még mindig vannak a nemzetközi vetőmagos cégek kínálatában szabad elvirágzású fajtát is. Nem beszélve a hagyományos, híresen magas szárazanyag-tartalmú – igaz, a hibrideknél kevesebbet termő – makói tájfajtákról. A biogazdaságra pedig mindenhol igaz, hogy a világképükbe sokkal jobban illik egy-egy helyi tájfajta, amelyekről aztán saját vetőmagot is foghatnak a következő évre.
