Tavaly összesen 67 ezer hektár mező- és erdőgazdasági területnek lett új tulajdonosa Magyarországon – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Az értékesített földterület nagysága 8,6 százalékkal maradt el az előző évitől. A földforgalom értéke – az árak emelkedése ellenére – 5,8 százalékkal csökkent.

Az eladott területek 68 százalékát a szántók tették ki, de az e művelési ágba tartozó, értékesített területek nagysága 12 százalékkal csökkent a 2024-eshez képest. A gyümölcsösök forgalma még nagyobb mértékben, 20 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben szőlőből 8,1, gyepből 5,8 százalékkal nagyobb területet értékesítettek.

A visszaesés nem volt egyenletes: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Heves megyében 20 százalékot meghaladó volt a forgalom csökkenése. Hét megyében viszont nőtt az értékesített terület, leginkább Baranyában, ott 16, Fejérben 13, Bács-Kiskunban pedig 10 százalékkal. A legtöbb termőföld továbbra is Bács-Kiskunban cserélt gazdát, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén követte.

Csúcson a Debreceni járás

A forgalom mérséklődése nem állította meg az áremelkedést. A mező- és erdőgazdasági területek átlagára 2025-ben 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez az előző két évben mért 7,9, illetve 4,6 százalékos növekedés után viszonylag egyenletes drágulást jelent. A szántók hektáronkénti átlagára 4 százalékkal, 2,5 millió forintra emelkedett.

A gyep és az erdő átlagára egyaránt 1,3 millió forintot tett ki hektáronként.

A szántóárak megyei összehasonlításában Hajdú-Bihar, Tolna és Fejér állt az élen, ahol 3–3,5 millió forint között alakult a hektáronkénti átlagár. A legolcsóbb területek Nógrádban, Zalában és Borsod-Abaúj-Zemplénben voltak, 1,4–1,8 millió forintos átlagárral.

A járási adatok ennél is nagyobb különbségeket mutatnak. A Debreceni járásban 5,2 millió, a Hajdúszoboszlóiban 4,8, a Hajdúböszörményiben 4,7 millió forint volt egy hektár szántó átlagára. A Balatonfüredi járásban szintén elérte az 5 millió forintot.

Nem mindenütt emelkedtek azonban az árak. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt 13, Fejérben 12 százalékos drágulást mértek, miközben Pest megyében 3,8, Győr-Moson-Sopronban pedig 3,5 százalékkal csökkent a szántók átlagára.

Maradt a bérletidíj-emelkedés

A földbérleti piacon szintén folytatódott a drágulás. A szántók éves bérleti díja országosan 4,9 százalékkal nőtt, így egy hektár használatáért átlagosan 91,1 ezer forintot kellett fizetni. A növekedés az előző évben mért 5,1 százalékhoz hasonló ütemű volt. A legmagasabb bérleti díjakat Hajdú-Biharban (119,2 ezer forint/hektár), Tolnában (111,7 ezerforint/hektár) és Békésben (105,9 ezer forint/hektár) regisztrálták. A legalacsonyabb érték Nógrádban volt, ahol 62,1 ezer forintba került egy hektár szántó éves bérlete. Pest és Veszprém megyében 66,4 ezer, illetve 67,3 ezer forint volt az átlag.

A szántó éves bérleti díja a vételár 3,7 százalékát tette ki, ami lényegében megegyezett az előző évi aránnyal. A vármegyei értékek 2,8 és 4,5 százalék között szóródtak.