A lovak fertőződése sok esetben tünetmentes marad, de láz, étvágytalanság, izomremegés, mozgáskoordinációs zavar és súlyos idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek. A betegség akár elhulláshoz is vezethet. Mivel specifikus vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre, a megelőzés kiemelt jelentőségű. A lovak számára elérhetők vakcinák, emellett fontos a szúnyogok elleni védekezés, a pangó vizek megszüntetése és az állatok fokozott megfigyelése a szúnyogszezonban.
A leggyakrabban érintett fajok között a dolmányos varjú, a kormos varjú és a szarka szerepelt, de csókákban, héjákban, örvös galambokban és más madárfajokban is kimutatták a fertőzést. A madarak nem csupán fogékonyak a vírusra, hanem annak természetes fennmaradásában és terjedésében is kulcsszerepet játszanak.
Észak felé terjeszkedik a vírus
Az idei adatokból nemcsak a fertőzések száma, hanem földrajzi eloszlása is figyelmet érdemel. Állatokban 198 európai régióban regisztráltak járványkitörést, szemben a 2025 azonos időszakában érintett 120 régióval. Belgiumban 18 régióban, Hollandiában pedig az ország negyven régiójából tizenkilencben mutattak ki emberi vagy állati fertőzéseket.
A szakértők szerint a vírus terjedését több tényező együttesen befolyásolja. A hőmérséklet és a csapadékviszonyok hatnak a szúnyogpopulációk fejlődésére, miközben az élőhelyek változása és a madárgazdák elterjedése is módosíthatja a fertőzés földrajzi mintázatát.

Fotó: Henning Sørby, Pixabay
A vírus aktivitása augusztusban, illetve szeptember elején tetőzött, majd fokozatosan csökkent. A novemberi jelentés szerint a környezeti feltételek már kevésbé kedveznek a terjedésnek, de szórványos fertőzések még előfordulhatnak, és a késve beérkező bejelentések tovább módosíthatják az adatokat.
Az idei járványszezon egyértelműen megmutatta, hogy a nyugat-nílusi láz már nem kizárólag Európa déli térségeinek problémája. A madarak, a szúnyogok, a lovak és az emberek egészsége szorosan összekapcsolódik, ezért a közös állategészségügyi és humán járványügyi megfigyelés nélkülözhetetlen.



