A mezőgazdaság is egy iparág, ahol mindannyian a maximális profitra törekszünk. Mindez korlátozottan elérhető, folyamatosan csökkenő erőforrások mellett történik. Ezek nem megfelelő felhasználása esetén pedig könnyen bajba kerülhetünk. Ha elfogadjuk, hogy a precíziós rendszer egyik alapvető feladata az erőforrások észszerű felhasználása, akkor nagymértékben járulhatunk hozzá egy kevésbé drasztikus forgatókönyv kialakulásához” – véli Virág István.

Az alapok rendbetétele a feladat
„A klímaváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabb, szélsőséges időjárás az egyik fő oka annak, hogy a precíziós gazdálkodás kikerült a gazdálkodók által prioritásnak megfogalmazott körből. Amíg nem tudjuk megoldani a vízgazdálkodás problémáit, nem tudunk megfelelő vetésforgót alkalmazni, vagy megfelelően kezelni a talajainkat, nem tudunk rövid ellátási láncokat felépíteni hazai élelmiszer-előállító vállalatokkal, mindezt fenntartható és versenyképes módon, addig nincs miről beszélnünk. Amint újra megtaláljuk a saját utunkat, tudjuk tervezni a következő optimalizáló célú precíziós lépéseket. De először az alapokat kell rendbe tennünk” ‒ tette hozzá.
Virág István szerint manapság nem hagyható ki a mesterséges intelligencia szerepe a döntéstámogatásban, ugyanis az MI nem véletlenül felkapott téma a precíziós mezőgazdaságban. Már most is számos MI-alapú kamerarendszer található a kínálatban, továbbá az autonóm megoldásoknál is létszükséglet ez a technológia. Mint mondta, keveset beszélünk az adatfeldolgozás nyújtotta lehetőségekről.
Szerinte ugyanis az MI nem mindenható, a természet pedig nem minden esetben modellezhető matematikai képletekkel. És persze szükség van még a jó megérzésekre, a sokszor észszerűtlennek tűnő, vakmerő próbálkozásokra, vagy olyan kreatív gondolatokra, amelyekre egyelőre csak mi, hús-vér emberek vagyunk alkalmasak. A feladat tehát adott: modern, de fenntartható, mesterséges intelligenciával és precíziós technológiával megtámogatott magyar mezőgazdaság, amely minimális elvárásként hosszú távon biztosítani tudja az ország minőségi önellátását, lehetőség szerint az exportpiacok elvesztése nélkül.



