0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 19.

Több ezer év juhtenyésztésének genetikai nyomai

Az ember mintegy 10 ezer éve tenyészti a juhokat, és ez idő alatt nemcsak a gyapjú, a testméret vagy a szaporodás szempontjából kedvező tulajdonságokat válogatta ki, hanem a juhok genetikai állományát is alakította.

Egy nemzetközi kutatócsoport most azt vizsgálta, hogyan változtatta meg mindez a gének működését szabályozó genetikai mechanizmusokat. Az eredményeket a Nature Genetics folyóiratban publikálták, melyet a Phys.org szemlézett.

A kutatók 2816 juh több mint 6700 RNS-mintáját elemezték, összesen 51 szövetben és sejttípusban.

Az adatok alapján elkészítették az eddigi legrészletesebb juh-genetikai atlaszt, a SheepGTEx-et, amely megmutatja, hogyan befolyásolják a genetikai eltérések az egyes gének működését a szervezet különböző szöveteiben.
juh birka állattenyésztés
Fotó: Csatlós Norbert/MMG

Az atlaszt 52, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt élt juh DNS-ével is összevetették. Az eredmények arra utalnak, hogy a háziasítás és a célzott tenyésztés nemcsak magukat a géneket, hanem azok működésének szabályozását is alakította.

A gének működése is változott

Különösen érdekes, hogy azok a genetikai változatok, amelyek csak egy-egy szövetben befolyásolják a gének működését, erősebb jeleit mutatták a szelekciónak, mint azok, amelyek több szövetben is hatnak.

„Eredményeink arra utalnak, hogy a háziasítás és a tenyésztés bizonyos tulajdonságokat úgy is megváltoztathatott, hogy egyes szövetekben módosította a gének szabályozását” – mondta Lingzhao Fang, az Aarhusi Egyetem kutatója.

Az egyik példa a THNSL2 nevű gén, amelynek bőrben zajló működését bizonyos genetikai változatok befolyásolják. Az egyik ilyen változat az európai juhok körében a neolitikum és a középkor között egyre gyakoribbá vált.

A felfedezés azért is érdekes, mert a gyapjú a bőrben található szőrtüszőkből nő. Ez lehetséges kapcsolatot jelez a háziasítás során kialakult génszabályozási változások és a gyapjúval kapcsolatos tulajdonságok között, bár közvetlen kapcsolatot egyelőre nem sikerült bizonyítani.

A jövő tenyésztését is segítheti

A SheepGTEx más tulajdonságok hátterének megértésében is segíthet. A kutatók például kapcsolatot találtak az FXYD1 gén szabályozása és az agyalapi mirigy működése között, ami összefügghet a szaporodással és az alommérettel.

Ez még nem jelenti azt, hogy az FXYD1 határozza meg, hány bárány születik, de olyan biológiai összefüggésre hívja fel a figyelmet, amelyet további vizsgálatokkal már tesztelni lehet.

A kutatók szerint az atlasz a jövőben a juhnemesítést is pontosabbá teheti. Segíthet azonosítani azokat a genetikai változatokat, amelyek valóban hatással vannak például a termékenységre vagy a gyapjú minőségére.

Ehhez azonban még további vizsgálatokra van szükség, mielőtt az eredmények közvetlenül is beépíthetők lennének a tenyésztési programokba.

„Most sokkal erősebb alapunk van arra, hogy azonosítsuk azokat a genetikai változatokat, amelyek további vizsgálatra érdemesek. Hosszabb távon az a célunk, hogy ezt a tudást pontosabb tenyésztési eszközökké alakítsuk” – mondta Fang.

Forrás: Phys.org