A MATE Georgikon Campus Kertészettudományi Intézetének keszthelyi telephelyén tartott szakmai napon az egynyári dísznövényekkel foglalkozó kutatások irányairól, a klímaváltozás ellen ható stratégiákról, a városi növényzet környezeti hatásairól tanácskoztak.

Az eseményt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportja, a MATE Geor­gikon Campusa és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közös szervezésében tartották. A szakmai nap résztvevőit a MATE Kertészettudományi Intézet vezetője, Geösel András köszöntötte.

Orlóci László, a MATE Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője röviden összefoglalta a dísznövénykutatás jelenlegi helyzetét. Egyebek közt elmondta, hogy a több felsőoktatási intézmény és kutatóintézet összevonásával létrehozott MATE képzési és kutatási programja a tevékenység gyakorlatát szolgálja. Az a cél, hogy a felsőoktatás, a kutatás és a gyakorlat minél közelebb kerüljön egymáshoz.

Genetikai bázis

Jelenleg a MATE Georgikon és Budai Campusán egyaránt van dísznövény szakirányú oktatás és kutatás. A magyar egynyári-nemesítéssel kapcsolatban Orlóci László kifejtette, hogy annak alapjai sok esetben visszavezethetők az egykori paraszti kertek, majd a „nagymamáink” kertjeinek növényhasználatára. Az egykori oldal- és előkertekben elsősorban saját gyűjtésből könnyen hozzáférhető, bevált, jó áttelelő képességű, strapabíró, színes fajokat ültettek.

A hazai dísznövény-nemesítés számára fontos forrást, sok esetben genetikai bázist jelentettek az őshonos vagy otthonra talált fajok, a tájfajok és -fajták szelekciójából származó populációk, amelyek a nemesítői tevékenység hatására, a vad jelleg elvesztésével tökéletesedtek. E munka kiemelt jelentőségű hazai képviselői Domokos János, Kováts Zoltán és Márk Gergely voltak. Orlóci László szerint a sokszor felmerülő „jók-e a magyar fajták?” kérdés a múlt és jelen nemesítési irányaira is rávilágít. A Magyarországon nemesített, vagy az itt őshonos növényekből kiemelt vonalak jól viselik a környezeti hatásokat, hisz a Kárpát-medence szélsőséges klímáján nevelkedtek. A hazai egynyárifajok kiválóan tűrik az abiotikus stresszt, gyönyörű színekben pompáznak, hosszan virágoznak, ugyanakkor a megváltozott klímára nem adnak minden esetben jó választ. A klímaváltozásnak és urbanizációs hatásoknak való ellenállás a múltban kevésbé volt elvárás, manapság azonban kiemelt követelmény.

A külföldről származó egynyárifajtákat nem a magyar klímára, a magyar fajtákat pedig még nem a mostani a klímára nemesítették. Kováts Zoltán, Márk Gergely fajtái épp ezért nem tekinthetők „állandónak”, azonban olyan genetikai alapot képeznek, amivel érdemes foglalkozni, hogy a jövőben még több fajta születhessen. Adott tehát a feladat: a jó genetikai alapokkal rendelkező taxonokat alkalmassá kell tenni a további felhasználásra, mondta a szakember.

Jól érzik magukat Kováts Zoltán egynyárifajtái azután kerültek az intézetükbe, hogy szakdolgozati témát keresett a hallgatóinak, mondta a tenyészkertbe kiültetett állomány bemutatásakor Horváthné Baracsi Éva, a Georgikon Campus Kertészettudományi Intézetének egyetemi docense. Az Orlóci László által vezetett kutatócsoporttal három éve kezdték a közös munkát. A kezdeti kisparcellás elrendezés után évről évre nagyobb területet kaptak azok a növények, amelyekről bebizonyosodott, hogy jól érzik magukat. Három szakdolgozat is készült a témában. Az idén negyven fajtát ültettek, melyek palántáit magvetésről maguk nevelték. Az ágyások talajába ültetés előtt granulált marhatrágyát forgattak, kiegészítő tápanyagot nem juttattak ki. A növényeket csak az eső öntözte, ami mindig jókor jött, hallhattuk. Tervszerű növényvédelemre nem, csak eseti beavatkozásra volt szükség. A kiültetésben látott állomány szép egységes, erőtől duzzadó, egészséges képet mutatott. A töveken nyíló virágok és maguk a tövek is mutatták jellegzetes fajtatulajdonságaikat.

Tökéletesíteni a meglévőket

Ennek kapcsán beszélt a mutációs nemesítés egyik lehetőségéről, a növények gammasugarakkal való kezeléséről. Hozzátette, sokan elavultnak tekintik a módszert, ám a dísznövénynemesítésben azért van jelentősége, mert a jelenlegi szabályozás alapján a genetikai eljárással módosított fajták nem forgalmazhatók Magyarországon. A besugárzásos mutációval nyert új fajták nem minősülnek GM-szervezetnek, vagyis egy lehetőséget, egy utat jelentenek a meglévő fajták tökéletesítésére.

Jelenleg az intézeti kutatócsoport egynyári dísznövényekkel foglalkozó kutatása egy-két növényfajra irányul. Ehhez vizsgálják az örökség fajok stressztűrését, és amelyeknél alacsony, azok kiszorulnak a termesztésből. Esélyesnek nevezte a megalapozott tűrőképességgel rendelkező Rudbeckia nemzetség fajait és fajhibridjeit, valamint a Ricinus communis fajt. Utóbbi esetében léteznek nemesítési módszerek, amelyekkel lecsökkenthető a növényben a mérgező ricin- és ricinintartalom.

Értékes zöldfelületek

A MATE Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, Kisvarga Szilvia a városi növényzet szerepéről tartott előadást. Mint mondta, a téma rendkívül fontossá vált az elmúlt időben. A Több Zöld Várost Európának uniós kampány és számos tudományos kutatás is foglalkozik azzal, hogy a városi zöldfelületek kedvező hatásaira felhívja a figyelmet. A növények képesek mérsékelni az urbanizáció és a klímaváltozás káros hatásait. Az urbanizáció rendkívül gyors folyamat: amíg a Föld népessége az 1900-as években 1,6 milliárd fő volt és 87%-ban vidéken élt, a 2020-as években meghaladta a nyolcmilliárdot és csak egyharmada él vidéken.

Mérésekkel bebizonyították, hogy minél nagyobb a zöldfelület aránya adott városrészben, annál alacsonyabb a felszín hőmérséklete.

A WHO nemzetközi ajánlása szerint kilenc négyzetméter zöldfelületre van szüksége egy felnőtt embernek a minőségi életvitelhez. Több kutatás rámutatott a zöldfelületek kedvező hatásaira, ezek között szerepel az ingatlanérték-növekedés, az emberi egészségmegőrzés, a rekreációs hatás, a közbiztonság javulása, a biodiverzitás növekedése. A növények csökkentik az emberek szorongását, a hangulatváltozást. A rendben tartott gazdag növényzet elősegíti a mentális jóllétet, a természethez kötődő emberek elégedettek.

Szabó József, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. vezetője a 2021-ben indult és 2023 év végén záruló Több Zöld Várost Európának kampányról és célkitűzéseiről tartott tájékoztatót.

A felgyorsult urbanizáció egyre kártékonyabb a környezetre. Fokozatosan nő a Föld ökológiai lábnyoma, amely azt mutatja meg, hogy mennyire használjuk fel vagy használjuk túl a Föld javait. (Hazánk ökológiai lábnyoma 3,7 vagyis annyiszor éljük fel a természeti kincseinket.) Szabó József ismertette továbbá a Green City, Smart City programokat, a városok zölddé válásának működő, megvalósításra érdemes jó példáit. E kezdeményezések célja, hogy a zöldfelületek fejlesztésével visszakapcsolja a településeket az ökoszisztémába, a fenntarthatóságra törekvés mellett. Ehhez ökológiai fordulatra van szükség, természetalapú megoldásokban, növénytársításokban, esőkertekben, klímaparkokban kell gondolkodni.