A vetőburgonya-termesztés és -forgalmazás ellenőrzése hosszú időre nyúlik vissza, hiszen a burgonya az Európai Unióban stratégiai termék, sikeres termesztését azonban számos kórtani és kórélettani tényező nehezíti, mondta Vértes Csabáné, az FM Mezőgazdasági Főosztályának főtanácsosa. Több újonnan megjelent betegség miatt Magyarországon is sokat romlik a burgonya növény-egészségügyi helyzete. Mind gyakoribb a barnarothadást okozó baktériumos betegség (Ralstonia solanacearum), és már hazánkban is megjelent a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus zárlati baktérium, amelynek terjedése továbbrontaná a burgonyatermesztés eredményességét. Ezeken kívül más károsítók is bekerülhetnek a behozott vetőburgonyával, így például hazai klímát kedvelő a Dickeya solani (Erwinia chrysanthemi), a Stolbur vagy a poros varasodás kórokozója, a Spongospora subterranea. Ezek a veszélyek
nagyrészt kivédhetők, ha megfelelő felújítási arány mellett hatóságilag ellenőrzött, a minősítési folyamaton átjutott, Magyarországon fémzárolt vetőgumót ültetnek a gazdálkodók. A gumót érő élő és élettelen tényezők hatásai ugyanis a termelés során egyik évről a másikra összeadódnak, ami végül gazdasági kárt okozó genetikai és egészségi leromláshoz vezet, hangsúlyozta az elő-adó. Hazánkban a burgonyatermőterületnek csupán 15 százalékán ültetnek évről évre hatóságilag ellenőrzött fémzároltvetőgumót, és ez nagyon sok veszély forrása.
Tovább romolhat
Az európai uniós irányelvek néhány ponton eddig is megengedőbbek voltak a magyar szabályozásnál, a következő évtől pedig tovább enyhülnek. Például sem az elit, sem az első fokú vetőgumó termesztésében nem ír elő a szabályozás elválasztó sávot, izolációs távolságot. Az idegen fajta és a fajtaidegen megengedett aránya is növekedik a szuperelit és elit tételekben. A következő év elején hatályba lépő szabályok szerint lazulnak a súlyos leromlást okozó vírusokra vonatkozó előírások; egyegy mintában 6 ilyen gumó lehet, mondta Vértes Csabáné.
A hazánkban terjedőben lévő Dickeya solaniáltal károsított vetőgumó az elitből vett mintában kétszeres, az I. fokú vetőgumó esetében négyszeres lehet, ezáltal a betegséget hordozó vetőgumók fokozzák a növény-egészségügyi kockázatot a hazai termesztő terü leteken.
Új elem, hogy felső határt szabtak a szántóföldi nemzedékeknek. Elit és szuperelit szaporítási fokú burgonya öszszesen hét évig vethető, ezen belül az elit legföljebb 4 évig, az I. fokú pedig 2 évig. További minőségcsökkentő kockázat, hogy 2016-tól a két első szaporítási fok lesz engedélyezett.Vértes Csabáné szerint a határértékek módosítása terén az egyik legaggasztóbb változás az, hogy a mintában az eddigi nulláról háromra emelkedik a poros varasodás tünetét 10 százaléknál nagyobb felületen mutató gumók tömegszázalékos aránya. A betegség kórokozója, a Spon go spora subterranea Magyarországon zárlati károsító, így az EU engedélyezheti a 0%-os szint fönntartását. Azt azonban semmi nem szavatolja, hogy a „magánimporttal” külföldről behozott vetőgumók az ottani megengedő jogszabályok miatt a betegséget nem hordozzák valamilyen szinten.
A rendeletmódosítás szerint a burgonya-vetőgumónál az összes engedélyezett hiba tömegszázalékos aránya az eddigi hatról nyolcra nő. A szakember elmondta, hogy Magyarország az enyhülő európai uniós rendelkezéseknél szigorúbb szabályokat is elfogadhat belföldi vetőgumó termelésekor, ugyanakkor ez további versenyhátrányt, üzleti érdeksérelmet okozhat az amúgy is gyenge lábakon álló hazai burgonyatermesztésben.
Nem egységes
A szabályok lazítását vélhetően azok a nagyobb burgonyatermesztő tagállamok ösztönzik, amelyek a belterjes gazdálkodás miatt tovább már nem tudják fönntartani a kártevő- és kórokozómentességet. A fórumon javasolták, hogy az import- és a hazai termesztésű vetőburgonyát külön kellene minősíteni, ugyanakkor az is tény, hogy kórtani kockázatot nemcsak külföldi vetőgumó hordozhat.
Wolf István, a Pannon Egyetem keszthelyi Burgonyakutató Központjának intézeti mérnöke szerint a poros varasodás betegség behurcolása csak növény-egészségügyi szabályozással akadályozható meg, ki kell alakítani az ellenőrzési rendszert erre a betegségre. Megoldást jelenthet, ha Magyarország védett zóna lesz a Spongospora subterranea vonatkozásában, így a hozzánk szállító országoknak nyilatkozniuk kell, hogy a szaporítóanyag nem tartalmaz porosvaras gumókat.
A szakember szerint az is gond, hogy a rendelet nem tartalmaz módszertani leírást. Mivel a minősítés módszertana nem egységes, a vizsgálatok érzékenységétől függően más és más eredmények születhetnek. Nálunk a szuperelit és az elit szaporítási foknál előírás az ELISA-teszt, de elvárhatjuk-e ezt más országtól is? Vannak ugyanis olyan látens vírusok, mint a burgonya S vírus, ami szántóföldön szabad
szemmel nem észlelhető, de az ELISA-vizsgálat kimutatja.
A tervezet szerint kikerül a rendeletből, hogy az enyhe leromlást okozó vírust hordozó tételt figyelembe kell venni, ezért ennek szabályozásáról
gondoskodni kell, mondta Wolf István. A termelőknek és a vetőgumó-forgalmazóknak a vetőgumók bakteriológiai vizsgálata adhatna biztonságot, amelynek költsége megosztható lenne a hatóság, a terméktanács, a termelők és a vetőgumó-forgalmazók között. Ez fölminő-sítené a magyar vetőburgonyát, és elfogadottabbá válna a magyar termelők körében.
Bizonytalan piac
A fórum résztvevői elvárnák a bürokrácia mérséklését, illetve a kölcsönös adat- és információszolgáltatást. Polgár Zsolt intézetigazgató úgy véli, hogy egyes hatóságok nem tájékoztatják megfelelően a termelő-ket, a KSH-adatok pedig nem megbízhatóak.
Az elismert szakmaközi szervezeteknek jogában áll adatot
gyűjteni, amit a tagságon kívül minden burgonyatermesztőre kiterjeszthet. Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Terméktanács (OBTT) elnöke szerint egyelőre nincs esély arra, hogy a szövetség szakmaközi szervezetté váljon, ugyanis nem fedi le az ágazat szereplőinek 50 százalékát. Azt sem lehet tudni, hogy pontosan hány hektáron termesztenek burgonyát Magyarországon, mert bár az MVH nyilvántartja a burgonyatermesztő területeket, a tényleges területnagyságról nincs visszaigazolás. A hivatalos statisztikai adatok szerint hazánkban a burgonyatermesztő terület 17 ezer hektár, a valóságban (becslések szerint) azonban lényegesen kisebb. A termelésszervezés szempontjából nagyon lényeges volna a nyugat-európaihoz hasonló átláthatóság, hogy a termelők is tisztában legyenek a piaci változásokkal. A magyar termelők első-sorban a hazai étkezési piacra termelnek, amely bizonytalan. Nincs tőke az ágazatban, a
minőség évenként változó. Kecskés Gábor szerint nagy a veszélye annak, hogy a megkötendő transzatlanti kereskedelmi szerződés következtében a fogyasztói piacra génmódosított burgonya érkezik.
A terméktanács elnöke a márciustól indult EKÁER rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy az ugyan további adminisztrációs terhet ró a termelőkre, kereskedőkre, reményeik szerint azonban tisztítja a piacot, és ha ez sikerül, a magasabb termelői árba jobban belefér majd a fémzárolt vetőburgonya költsége is.
Magasabb piaci érték
A vetőburgonya bizalmi árucikk, a kiváló minőségű szaporítóanyag a gazdaságos termelés alapja. A fórumon azt is javasolták, hogy törvényszinten részesítsék előnyben a minő-sített vetőgumó használatát,
és írjanak elő kötelező felújítási arányt az étkezési burgonyára is. El kellene érni, hogy a bizonyítottan fémzárolt szaporítóanyagból itthon termesztett, nyomon követhető vető- és étkezési burgonya magasabb
piaci értéket képviseljen.
A fórumon szóba került, hogy bár az áruházláncok szigorú minőségi elvárásokkal dolgoznak, mégis gyakran emberi fogyasztásra alkalmatlan minőségű ömlesztett burgonyát látunk a polcokon. Ez a magyar termelőket járatja le. A lédig áru a burgonya hírnevét rontja, eredetjelölése nem nyomon követhető, hiszen az áruházi polcon nem mindig tüntetik föl a termelőt, és az áru sokszor keveredik.
Tudatos termelők
Tarpataki Tamás, az FM Agrárpiaci Főosztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a burgonyatermesztők nem kaphatnak termeléshez kötött támogatást. Nem lehetséges, hogy a burgonyát, vagy akár csak a kertészeti rendszerben termesztett korai burgonyát kivegyék a szántóföldi kategóriából, mert
az közvetlenül a fogyasztókhoz kerül. A burgonyatermesztés, a területalapú támogatáson túl közvetetten, kockázatviselési, illetve terménybiztosítási rendszereken keresztül „támogatható”. A Vidékfejlesztési Programon belül meghirdetésre kerülő öntözésfejlesztési támogatásból a burgonyatermelők
is részesülhetnek.
A főosztályvezető szerint a magyar burgonya elismertsége szigorú feltételrendszeren alapuló védjegy bevezetésével növelhető. Magunknak ugyan kiadhatunk szigorúbb, esetlegesen piaci előnyként érvényesíthető elő-írást, de az nem szorítja ki a külföldi termékeket. A termelői tudatosságot kellene fokozni, hogy a számukra nagyobb termelési biztonságot, és ezáltal nagyobb bevételt nyújtó kiváló minőségű, fémzárolt vetőgumót keressék.
Az ágazatot a szervezettség viheti előre, hangsúlyozta a főosztályvezető. Azt is megerősítette, hogy a szakmaközi szervezet gyűjthet adatot, megszervezheti a termelést és az értékesítést.
Jelenthetők a visszaélések
A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal a terméktanácson keresztül körlevelet küldött, hogy a
burgonyaforgalmazásban szabálytalanságot észlelők tájékoztassák a hatóságot, emlékeztetett Szabó Kristóf, a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága Minősítés fe lügyeleti Osztályának témavezetője, a fórumsorozat egyik szervezője. Volt is már ilyen bejelentés, az ellenőrzések eredményeiről a közvéleményt széles körben tájékoztatják majd. A burgonya-vetőgumóval kapcsolatos visszaéléseket a hivatal (+36)-(80)-263-244-es ingyenes zöldszámán jelenthetik be a gazdák, valamint a www.portal.nebih.gov.hu honlapról letölthető NÉBIH Navigátor nevű applikációval. Termelői visszajelzések szerint a hatósági együttműködéseknek köszönhető gyakoribb ellenőrzések hatására egyes megyékben tisztult a piac, és az étkezési burgonya ára növekedett.
Szabó Kristóf elmondta, hogy a fórumsorozaton elhangzott szakmai javaslatokról összefoglalót készítenek, amelyet a továbbítanak a résztvevőknek és a szaktárcának is.
