Olyan növény-összeültetéseket hozhatunk létre, amelyekben a rózsáké a főszerep, a kísérőnövények csak kiegészítik a szépségüket. De olyan megoldást is választhatunk, ahol a rózsákat növényegyüttesek be illesztjük, és azok részeként csodálhatjuk virágaikat.
A rózsás vegyes növénykiültetések előnyei
Vegyes ültetéssel színessé tehetjük a rózsák virág nélküli hónapjait, megnyújthatjuk a virágpompa időszakát. Egynyáriak, évelők, díszfüvek, cserjék, tavaszi virágzású hagymások sokszínű együttesének csak a képzeletünk, az adott hely talaj-, fény- és vízviszonyai, valamint a rózsafajták növekedési magassága szab határt. A társítás fontos előnye a biológiai sokféleség növelése, ami hasznos a madaraknak és a rovaroknak is, mert a különböző időszakban nyíló növények között mindig találnak búvóhelyet és táplálékot. A méheknek különösen kedvezünk a sokféleséggel: a rózsák nyílásának szünetében az évelők adnak nekik táplálékot. A kísérőnövény színe élénkítheti a rózsák virágainak árnyalatait. A virágszín szerinti összeültetéskor válasszunk ki egy számunkra kedves színt, és aszerint állítsuk össze a növénycsoportot. Az egymás mellé ültetett növények leveleinek eltérő alakja, színe, textúrája, szövete együttesen érvényesül, erősíthetik egymás szépségét, különlegességét. Figyeljünk tehát a levelekre, a növényi formákra, és arra, hogy a növények együtt, egymás mellett hogyan mutatnak. Növényvédelmi szempontból is kihasználhatjuk a jó szomszédság előnyeit: olyan növényeket ültessünk egymás mellé, amelyek védelmet nyújtanak a kártevők ellen. Például a hangyák és a levéltetvek távol tartásában a levendula (Lavandula) segít, a bársonyvirág (Tagetes) a gyökérfonálféreg ellen véd. Kissé szokatlan ugyan, de fűszernövényekkel, zöldségfélékkel vegyes ültetéssel biokertet is létrehozhatunk. Ha például fokhagyma és metélőhagyma nő a rózsák között, akkor alig kell védekeznünk a lisztharmat ellen.
Mire figyeljünk, amikor társnövényt választunk?
Ne ültessünk a rózsák közé terjedő tövű évelőt, cserjét, mert tápanyagot, vizet vonnak el előlük. Figyeljünk arra is, hogy a társ ne árnyékoljon, mert ezzel akadályozza a rózsa fejlődését, hiszen az fényigényes növény. Ha van elég helyünk, akkor a vegyes ágyásokba érdemes egy-egy rózsafajtából legalább három tövet ültetni egymás mellé, így nagyobb bokorrá nőnek össze, és határozottabb színélményben lesz részünk. Ezt a lehetőséget különösen akkor fontoljuk meg, ha a növényágyásban a rózsáknak szánjuk a főszerepet.
Szépek együtt
A tavaszi virágzású hagymások – például a téltemető (Eranthis), a fürtös gyöngyike (Muscari), a nárcisz (Narcissus), a sáfrány (Crocus), a tulipán (Tulipa) – a rózsák lomb nélküli időszakában színesítik a kertet, ezért inkább szegélynövényként telepítsük őket. Az egynyári növényekkel való társítás lényege a változatosság.
Mivel minden évben újra kell őket ültetni, évenként új, más színvilágot varázsolhatunk a rózsák köré. Fokozhatjuk a romantikus hatást, ha kúszórózsák alá színes évelőket ültetünk, vagy éppen fordítva, ha kúszóloncok (Lonicea japonica, Lonicera x heckrotti), trombitafolyondárok (Campsis radicans), lilaakácok (Wisteria sinensis) szomszédai lesznek a bokorrózsák. Kedvenc kúszórózsánkat fatörzsre is futtathatjuk. A kísérőnövény kiválasztásakor figyeljünk a rózsák magasságára. A talajtakaró, törpe rózsák mellett kevésbé harmonikusak a magasra növő évelők.
Kísérőnövényei
Egy- és kétnyáriak:
– Kerti százszorszép (Bellis perennis var. hortensis)
– Pillangóvirág (Cosmos sp.)
– Estike (Hesperis sp.)
– Fülesternye (Lobularia maritime)
– Kerti nefelejcs (Myosotis sylvatica cv. culta)
– Díszdohány (Nicotiana)
– Borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta)
– Büdöske (Tagetes sp.)
– Verbéna (Verbena sp.)
Évelők
– Cickafark (Achillea sp.)
– Palástfű (Alchemilla sp.)
– Harangláb (Aquilegia sp.)
– Őszirózsa (Aster sp.)
– Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)
– Sarkantyúvirág (Centranthus ruber)
– Kerti szarkaláb (Delphynium x cultorum)
– Mezei szegfű (Dianthus deltoides) – Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
