Számos tényező befolyásolja azt, hogy a veteményt mikor és mennyi vízzel kell öntözni. A zöldségféle termesztéstechnológiája (ültetés vagy helyrevetés, talajtakarásos termesztés vagy takaratlan, korai vagy kései termesztés, stb.) fajon belül a fajtától függően is módosul a vízigény. A helyrevetett növények jobban hasznosítják a talaj vízkészletét, mert mélyre nyúló és erősebb gyökérzetet fejlesztenek. A palántázott növényeket azonban gyakrabban kell öntöznünk, mert az átültetés miatt megszaggatott gyökérzetük a talaj felső, sekélyebb részén helyezkedik el.
Vízigény
A zöldségnövények vízigénye az egyes fejlődési szakaszokban eltérő. A növények életében vannak olyan időszakok, amikor különösen érzékenyek a vízhiányra. Ilyen a
- babnál és borsónál a virágzás és a hüvelyképzés kezdete,
- fejes és kelkáposztánál a fejesedéstől a betakarításig terjedő időszak,
- karalábénál és reteknél a gumóképzés ideje,
- brokkolinál és a karfiolnál a rózsaképzés időszaka,
- hagymánál a hagymafejek növekedésének ideje a páncéllevelek képződésének kezdetéig,
- paprikánál, tojásgyümölcsnél és paradicsomnál a terméskötődés és a bogyónevelés fázisa,
- csemegekukoricánál a szemképződés időszaka,
- görög- és sárgadinnyénél, a tökféléknél a termésképzés kezdete,
- a fejes salátánál a fejképződés kezdete,
- sárgarépánál, paszternáknál és petrezselyemgyökérnél a gyökértermés képződésének intenzív időszaka.
A sok bizonytalansági, fajhoz, fajtához és termesztési módhoz kötődő tényező ellenére vannak
- rendszeres öntözést igénylő növények. Ilyen az étkezési paprika, tojásgyümölcs, uborka, karfiol, tárolási káposzták.
- átlagosan csapadékos évben nem, de száraz évjáratokban öntözést igényelő növények. Ilyen a magról vetett vöröshagyma, gyökérzöldségfélék (sárgarépa, cékla, petrezselyem, zeller), spárgatök, sütőtök, burgonya, póréhagyma, bab, dinnye, korai káposztafélék stb.
- öntözés nélkül is megtermeszthetők, így a spenót, sóska, tavaszi fejes saláta, borsó, rebarbara, dughagymáról termesztett hagyma, spárga.
Az egyszerre kijuttatott vízmennyiség (öntözési norma) a növény gyökeresedési mélységétől, az öntözés céljától, talaj kötöttségétől függ. A sekélyen gyökeresedő fajoknak, mint pl. a hagyma, karalábé stb. egy alkalommal kevesebb vizet kell kijuttatni, szemben a mélyen gyökerezőkkel (pl. dinnye). Az öntözés célja, és ebből adódóan a kijuttatott mennyiség szerint megkülönböztetünk kelesztő vagy beiszapoló öntözést (5 mm), vízpótló öntözést (20-30 mm), párásító öntözést (1-2 mm), frissítő öntözést (1-2 mm). Jegyezzük meg: 1 mm csapadék 1 liter/m2 vízmennyiségnek felel meg!
Talajtakarás
A nyári szárazság ellen nemcsak öntözéssel, de a talajpárolgás csökkentésével is lehet védekezni. Ezt az eljárást mulcsozásnak nevezzük. A mulcsozás vagy ahogyan nálunk gyakrabban emlegetik, a talajtakarás egyre több zöldségnövénynél és más kertészeti kultúrában is sikeresen alkalmazott termesztés technológiai eljárás. Előnyei a következők:
– Nagymértékben csökkenti a talaj párologtatását, ezért kevesebbet kell öntözni.
– A talajtakaró anyagok megakadályozzák a gyomosodást, így nincs szükség a gyomirtó szerek használatára.
– Kisebb-nagyobb mértékben melegíti a talajt, ezáltal a primőröknél javítja a koraiságot.
– Nyáron megakadályozza a gyökérközeg túlzott felmelegedését.
– Csökkenti a tápanyag-kimosódást, ezáltal javítja a tápanyagok hasznosulását, meggátolja a talajvíz-szennyeződést.
– Néhány mulcsanyag (pl. szalma, fakéreg) a tenyészidő után, a talajba bemunkálva növeli a humusztartalmat, ezáltal javítja a talaj szerkezetét, tápanyag- és vízmegtartó képességét.
– Nyáron, szabadföldi körülmények között a szerves anyag-tartalmú mulcsok további előnye, hogy az öntözés után tartósan magas szinten tartják a levegő nedvességtartalmát, párásítanak.
A hagyományosnak számító 0,04 mm vastag fóliák mellett megjelentek a szupervékony takaróanyagok, a 0,02 mm vastag átlátszó és áttetsző, színes talajtakaró fóliák: az átlátszó fehér, az áttetsző vörös és a füstszínű fólia. A világosabb talajtakarók előnye, hogy jobban melegítik a talajt (esetenként 3-50C-kal is), amíg a sötétebb, fekete és füstszínű anyagok bár kevésbé melegítik a gyökérközeget, ám jobban védenek a gyomosodás ellen.
Fejtrágyázás
Tekintettel arra, hogy a növények a vizet és tápanyagot nem külön-külön, hanem együtt veszik fel, logikus, gazdaságos és növény szempontjából is nagyon előnyös a tápoldatozás, amikor a vizet és a tápanyagokat öntözés formájában, együtt adjuk.
A kora tavasszal vetett tárolási gyökérzöldségfélék és káposztafélék a fejtrágyázást meghálálják. 2-2 dkg/m2 nitrogén- és káliumtartalmú műtrágya júliusi és augusztusi kijuttatásával nemcsak a termés mennyiség, de a szárazanyag-tartalom is fokozható, ami javítja a tárolhatóságot, mérsékli a tárolás alatti apadási veszteséget. Egy-egy alkalommal 20-25 mm vizet (20-25 liter/m2) kell kijuttatni. Ez esetben is a fejtrágyázást a jobb hatékonyság érdekében érdemes az öntözéssel összekapcsolni, és ha lehetőség van rá, a műtrágyát tápoldat formájában (0,2-0,3 %) kiadni.
