Nitrogénművek: csak a neve a régi

„A Nitrogénművekre jellemző vállalati kultúra nélkül nem tudtuk volna végrehajtani ezeket a beruházásokat” – magyarázta Bige László elnök-vezérigazgató, miért jár köszönet a vállalat dolgozóinak. Mint mondta, Európában régóta nem, és már Magyarországon sem jellemző, hogy valaki az első és egyetlen munkahelyéről menjen nyugdíjba. De a Nitrogénműveknél ez olyan hagyomány, amit próbál megőrizni, és ezért náluk csak azok lehetnek vezetők, akik itt szocializálódtak, vagy csak nagyon keveset dolgoztak más vállalatnál.

Magyarország legnagyobb múltú vegyipari vállalatának újkori története 2002-ben kezdődött, amikor Bige László megvásárolta azt. Az akkori állapotában lepusztult és el­avult cég legnagyobb értéke a kiváló menedzsment és a dolgozók voltak, akiknek ez a gyár nem a munkahelyük, hanem az életük volt. Az új tulajdonosok velük közösen jutottak arra, hogy egyetlen esélyük van a túlélésre, a beruházás. Céljuk az volt, hogy elérjék azt a méretet, aminek köszönhetően megfelelő piaci pozícióra tehetnek szert a régió­ban – és eközben ne menjenek tönkre. Tették mindezt úgy, hogy a menedzsment csak a beruházásokkal foglalkozott, miközben a gyár évi 1 millió tonna műtrágyát termelt és adott el Magyarországon és a környező országokban.

Az elnök-vezérigazgató nem kis büszkeséggel mondta el, hogy beruházásaikat – különösen az utolsó 7–8 évben – kompromisszumok nélkül hajtották végre, ami azt jelenti, hogy mindig a leghatékonyabbat, a legjobbat és soha nem a legolcsóbbat vásárolták meg.

„Büszke vagyok rá, hogy magyar vállalatként úgy költöttünk erre a beruházásra 140 milliárd forintot, hogy nem kértünk és nem kaptunk állami vagy vissza nem térítendő támogatást. Kaptunk viszont beruházási adókedvezményt, amit a magyar kormány a beadásától számított egy héten belül jóváhagyott” – mondta el Bige László, hogy mi minden miatt tartja ezt a termelő beruházást példaértékűnek.

Az első ütem

Áttérve a beruházásokra, az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy először, 2004-ben egy 1500 tonna/nap kapacitású salétromsavgyár építésébe fog­­tak bele, ami 2007-ben kezdett üzemelni. Hogy mű­­ködhessen, építettek mellette egy 6000 köbméter kapacitású savtartályparkot, illetve egy 15 ezer m3/óra kapacitású hűtőtornyot. Ugyanekkor épült meg egy 1400 tonna/nap kapacitású, pétisó vagy ammónium-nitrát gyártására alkalmas granulálóüzem, egy 20 tonna/óra kapacitású do­­lomitőrlő és egy 1100 tonna/nap kapacitású semlegesítő­üzem. Ez a „hármas” 2008 óta termel. Annak érdekében pedig, hogy a termékeket legyen hová tenni, építettek egy olyan üzemet is, ami 2 x 1400 tonna ömlesztett műtrágya csomagolására alkalmas. „Ennek a 2004–2008 közötti első, árfolyamtól függően 30–32 milliárd forintos beruházáscsomagnak köszönhető, hogy a Nitrogénművek ma is működik” – hangsúlyozta Bige László.

A második szakasz

A beruházási ciklus második üteme 2011-ben kezdődött, melynek értéke mintegy 110 milliárd forint, azaz 350 millió euró volt. A kivitelezése egy 170 ezer tonna ömlesztett műtrágya tárolására alkalmas raktár kialakításával, az ammóniaüzem primer bontócsövének cseréjével, valamint egy karbamid és pétisó csomagolására alkalmas üzem átadásával kezdődött. Két év alatt, 2013 és 2015 között 1500 tonna/napról 1800 tonna/napra bővítették a savüzem kibocsátási kapacitását. Ezekben az években, 2013–14-ben készült el egy 1500 tonna/nap kapacitású ammónium-nitrát-sem­le­gesítő üzem is, majd 2015-ben egy újabb dolomitőrlő. Ugyanebben az évben lett kész egy 2000 tonna/nap kapacitású, pétisó és ammónium-nitrát gyártására alkalmas granuláló­üzem. Ehhez kapcsolódóan be­fejeződött egy új, 2400 tonna/nap kapacitású csomagolóüzem építése, illetve a sza­laghíd­rendszer bővítése. A felesleges gőz hasznosítása érdekében beüzemeltek egy 2,7 megawattos Spilling turbinagenerátort is. Már idén fejeződött be az 1400 tonna/nap kapacitásúra növelt ammóniaüzem és egy 24 megawatt teljesítményű Siemens turbógenerátor-rendszer kivitelezése. A turbógenerátoroknak kö­­szön­hetően, ha nem is teljesen, de – termelési struktúrától függően – majdnem függetlenné váltak a külső villamosáram-rendszertől, képesek ellátni magukat.

Nem állnak le

Folyamatban lévő fejlesztéseikről és beruházásaikról Bige László elmondta, hogy a megnövekedett kapacitás miatt szükségessé vált egy új, 1150 ton­na/nap kapacitású salétromsavgyár építése, amit a kivitelező a szerződésben kikötött időpont, 2017 nyara előtt fél évvel, már ez év végén átad. A több salétromsav újabb beruházást generált: a régi, még a Norsk Hydro által épített pétisóüzemüket felújítják, és várhatóan az is elkészül az év végére. Épül egy új semlegesítő- és egy 25 tonna/óra kapacitású új dolomitőrlő üzem is, előbbit már alapozzák, és folyamatban van a 40 éves villamossági rendszer korszerűsítése.

Bige László arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Nitrogénművek 13 országban van jelen a termékeivel, és ezek az országok összesen 59 680 000 hektárt művelnek. Az ezen felhasznált nitrogénműtrágya pétisóra átszámított mennyisége mintegy 22 millió tonna, amiből 1 millió tonnával (4,95%) részesednek, és terveik szerint ezt a mennyiséget 2017-től 1,4–1,47 millió tonnára (7,28%) növelik. Az előállított műtrágya felét jelenleg itthon, másik felét külföldön értékesítik.

Az elnök-vezérigazgató végül bejelentette, hogy a Nitrogénművek 520 hektáros területén egy újabb, mintegy 300 és 400 millió euró közötti értékű beruházást terveznek, egy új, 1650 tonnás ammóniaüzemet építenek.

Megduplázott termelés

„Ez a gyáravató nemcsak az idén termelni kezdő létesítményekről szól, hanem arról a másfél évtizedes megfeszített fejlesztő-építő tevékenységről is, aminek segítségével – és tulajdonosaink beruházás­tá­mo­gató politikájának következtében – megújult az idén 85 éves péti műtrágyagyár” – hangsúlyozta Szilágyi János, a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatója. Mint összegezte, e beruházások során tizenhat új üzemet, üzemrészt építettek, öt korábbi üzemet modernizáltak az elmúlt másfél évtizedben. Jelenleg három további üzem építése és egynek a rekonstrukciója van folyamatban, és ezek 2017 őszéig megkezdik működésüket. Ammóniatermelő-kapacitásuk megközelíti a félmillió, salétromsav-termelésük az egymillió, szilárdműtrágya-termelésük pedig a másfél millió tonnát évente. A gyár hamarosan akár napi 5160 tonna pétisó termelésére is képes lesz. A végrehajtott átalakítások eredményeként az energiafelhasználás 7 százalékkal csökkent, a fajlagos földgázfelhasználás mintegy 900 normál m3/tonnára javult. Üzemeik gőzfelhasználásának radikális csökkenése miatt – ez tíz év alatt elérte a 40 százalékot – gőzfeleslegük lett, ezért turbógenerátorokat kezd­­tek használni gőzexpanzióra és a gőzfelesleg hasznosítására, így a mindenkori gőzfeleslegből villamos áramot termelnek. Ennek eredményeképpen, bár az új beruházásokkal 20 százalékkal nőtt a villamosáram-igényük, a korábbinál – termelési állapottól függően – 50–70 százalékkal kevesebb áramot kell vásárolniuk. Az elmúlt tizenöt évben az ammóniaüzemi fejlesztések, a savüzemi technológiaváltás és a csökkenő technológiai gőzigény következtében vállalati szinten 15,5 százalékkal csökkent az 1 tonna termék előállításához szükséges fajlagos földgázfelhasználásuk.

Elhangzott továbbá, hogy a vállalat az elmúlt másfél évtizedben megduplázta termelését, árbevétele és adózott eredménye is jelentősen javult – amire a beruházások miatt szükség is van.

————-

A péti Nitrogénművek sok szempontból a legek vállalata, és ezek közül fölidézett néhányat Seszták Miklós miniszter. Mint mondta, a Nitrogénművek Magyarország legnagyobb, és ilyen felszereltségben az egyetlen műtrágyaipari komplexuma. Száz százalékban magyar tulajdonú vállalatként piacvezető itthon, a teljes magyar piacot lefedve 6000 hazai termelőt ér el. Növekvő exportjával és termékválasztékával európai viszonylatban is az egyik legfontosabb és legkorszerűbb gyártóvá kezdi kinőni magát.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a cég vezérterméke a pétisó 1932 óta világmárka, amelynek neve és hírneve ma is kötelez. A cégnek úgy kell építkeznie ebből a hagyományból, hogy közben a XXI. század elvárásainak is megfeleljen. A miniszter a gyárral kapcsolatban olyan kulcsszavakat sorolt fel, mint „technológia”, „környezetvédelem”, „innováció” és „munkahelyteremtés”, a cég ugyanis e hívószavak mentén építkezik. Ezek közül az egyik legfontosabbként azt emelte ki, hogy a vállalat a robottechnológia alkalmazása mellett is 215 új munkahelyet teremtett.

„Stratégiai fontosságúnak tartjuk az olyan cégeket, mint a Nitrogénművek Zrt., hiszen követendő példaként szolgálnak arra, hogyan lehet a hagyományos magyar ipar nyomvonalán, magyar szakértői bázissal és magyar munkaerővel egy gazdasági sikertörténetet felépíteni” – mondta végül Seszták Miklós.

Ehhez Kontrát Károly miniszterhelyettes annyit tett hozzá, hogy megítélése szerint nemcsak a beépített berendezések, gépek, alkatrészek, technológiák és a termékek világszínvonalúak, hanem az itt dolgozó pétfürdői munkások, technikusok, mérnökök szakmai tudása is, akiknek – reményei szerint – előbb-utóbb a járandóságuk is megközelíti majd ezt a színvonalat.