A kék szín meglehetősen ritka a virágszínek között. Csak néhány nemzetség – mint például az Ipomoea (hajnalka) vagy a Delphinium – tudhatja magáénak. Japán kutatóknak sikerült kék virágú krizantémot létrehozniuk az eredetileg csak pirosas és rózsaszín árnyalatokat hordozó növényből. Ennek óriási a jelentősége, hiszen megnyílik az út, hogy más virágokba is „rutinszerűen” ültessük be a kékség génjét, hangoztatta Toru Nakayama, a Tohoku Egyetem növénybiokémikusa, aki személyesen nem vett részt a kutatómunkában.
A kék szín kémiája, genetikája rendkívül összetett. Az antocianinokon kívül meghatározott cukrok és más vegyületek jelenlétére is szükség van a kék szín kifejejződéséhez. Tehát önmagában az antocianin termeléséért felelős génszakasz „áthelyezése” egy másik növény génállományába nem eredményez kék virágokat.
Naonobu Noda növénybiológus először harangvirágból (Campanula) ültetett át antocianin termelésért felelős génszakaszt krizantémba. Azonban a pirosas színek csupán lilásra változtak, nem lettek kékek. A vágyott kék szín eléréséhez még egy gén átvitelére szükség volt. Kék virágú pillangóborsóból (Clitoria ternata) olyan génszakaszt helyezett át a krizantémba, ami a kék szín kifejeződéséhez szükséges cukor molekulák termeléséért felelős.
Ronald Koes molekuláris biológus, az Amsterdam Egyetem kutatója szerint akadályokba fog ütközni a kékvirágú krizantém európai bevezetése, bár minden kétséget kizáróan hatalmas piaci értéket képvisel az új szín.
