Miniatűr robot-farmerek alkalmazása lehet a megoldás a termőföldeken alkalmazott kemikáliák használatával, az élelmiszerhulladék csökkentésével és a munkahiánnyal kapcsolatos kérdésekre, aggodalmakra – olvasható a The Guardianen.
Ugyanakkor bár laboratóriumi körülmények között már egy előrehaladottak a fejlesztések, kereskedelmi forgalomban viszont még nem elérhetőek az Egyesült Királyságban. Egy optimista forgatókönyv szerint ez utóbbi 3 éven belül bekövetkezhet, de ez a privát szektorban hatalmas befektetéseket és magas szintű vállalkozói tudást igényelne.
Ha a robotok dolgoznának a földeken, képesek lennének a rovarirtószereket biztosítani azoknak, – és csak azoknak – a növényeknek, melyeknek szüksége van rá, szemben a jelenlegi rovarírtókkal és módszerekkel (ezt az angol úgy használja, hogy „spray to pray”), mely során a szerek 95-99 százaléka elpazarolódik, mivel szétterül az egész földterületen. Ez megnöveli a legtöbb gyom és kártevő szerekkel szembeni rezisztenciája kialakulásának esélyét, ami a farmereket arra ösztönzi, hogy még több vegyszert alkalmazzanak. Ez az eljárás a megporzást segítő élőlényekre – mint, amilyenek a méhek is -, is nagyon ártalmas, emiatt sok szer nagy mennyiségű, takarószerű használatát tiltják.
– mondta Toby Bruce, a Keele University a rovarok kémiai ökológiájának professzora. „A farmerek olyan szereket fújnak szét, melyekkel szemben ellenállás figyelhető meg, a kártevőket nem ölik meg, mert azok fejlettebbé, ellenállóbbakká váltak ezen a téren. Helyette a hasznos rovarokat (például beporzókat) pusztítják el” – tette hozzá.
Amennyiben ezeket a termékeket kis mennyiségben, és robotok által adagolva közvetlenül a növényen alkalmaznák, akkor lehetőség nyílhatna a tiltott és korlátozott szerek újbóli alkalmazására is – nyilatkozta a lapnak Simon Blackmore, a Harper Adams Egyetem agrárrobotika részlegének vezetője. A növényvédő szerek ilyen jól irányított, célzott használata megelőzné a kártevők terjedését, de olyan kis mennyiségről lenne szó, amely nem ártalmas a méhekre, illetve nem segítené elő a szerrezisztancia növekedését sem.
Blackmore állítása szerint a robotok képesek lennének kiszűrni azokat a gyümölcsöket és zöldségeket, melyek deformálódtak és ezért piaci értékük kisebb, vagy Amelyek még túl kicsik, éretlenek ahhoz, hogy begyűjtsék őket. Ez az élelmiszerhulladék mennyiséget is csökkentené.
A robotok haszálata – ha rövid időn belül elérhetővé válnának – enyhíthetné a Brexit által okozott károkat, amit néhány farmer már meg is érzett a legutóbi szüret ideján az olcsó import munkaerő hiánya miatt.
Blackmore és Ji Zhou, az Earlham Institute projektvezetője megjegyezte: bár gépek a laboratóriumi fejleztése előrehaladott stádiumban van, még rengeteg erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy piacra bocsáthassák őket. Számos mezőgazdasági technológiával foglalkozó vállalat ragaszkodik a jelenlegi, a nagy járművekre és nagy területű permetezésekre épített üzleti modelljéhez, és tart e modell pontosabb, célzottabb technológiák elterjedése miatti változásától.
– mondta Blackmore, majd hozzátette: „szükségünk van arra, hogy minél több startup jelenjen meg ezen a területen.”
Toby Bruce szerint, a rovarirtószerek használatának csökkentésével kapcsolatban volt egy dicséretes kezdeményezés a közelmúltban: a növényvédőszer-gyártók és farmerek elkezdtek összedolgozni biotechnikai szakértőkkel, hogy olyan, már elérhető technológiákat alkalmazzanak, mint a feromon csapda, mely vegyszerhasználat nélkül ejti fogságba a kártevőket, és ami jó jelzést ad a kártevők elterjedtségéről a komolyabb védekezés megtervezéséhez.
Emellett a szakértők egyre gyakrabban alkalmazzák a növények saját genetikai tulajdonságait, hogy visszaverjék a kártevőket. A narancs színű búzamuslicával szemben például egyes búzafajták természetesen kifejlesztik védekező mechanizmusaikat. E tulajdonságokat az Egyesült Királyság gabonatermelésének 60 százalékánál alkalmazzák, csökkentve a vegyszerek szükségességét.
