Az alacsony induló ár elsősorban azt a néhány kertészetet érintette érzékenyen, ahol szeptember végi, októberi ültetésből már január 20. után szállítottak a piacra. Az idén tapasztalt enyhe időjárás ugyanis a mediterrán térségben is nagy hozamokat és jó minőséget eredményezett, csökkentek az árak. Az áruházláncok január végén 300-400 forintért adták a spanyol paradicsomot, ez pedig a magyar termés árát is lenyomta.
A nagyon korai ültetéssel a kertész eleve lemond a csúcshozamokról, hiszen télen nehéz egyensúlyban tartani az állomány fejlődését. Kisebb növénysűrűséggel, négyzetméterenként 1,5-2,2 tővel szabad indítani, a téli fényhiányos időszakban pedig a hőmérséklet csökkentésével vissza kell fogni a növények fejlődését, különben elrúgják a kötéseiket.
Októberi ültetéssel a korszerűen fölszerelt növényházakban sem számíthatunk négyzetméterenként 47-48 kilogrammnál több termésre, míg decemberi-januári palántázással már többen a 60 kilogrammot is elérik. Fény szempontjából a legszűkebb keresztmetszet, az „üveg nyaka” december vége, január eleje, amikor naponként 200-300 joule/cm2 fényenergia éri a növényeket – hangsúlyozta Forray Alfréd. Januári ültetésű állománynál ez nem okoz gondot, hiszen a tövek általában csak 2 fürtöt hordoznak, az októberben palántázottakon azonban már a 8-9. fürt fejlődik. Ha ilyenkor a 24 órás hőmérsékletet nem csökkentjük 15-16 C-ra, akkor a növény több energiát lélegzik el, mint amennyi tápanyagot fölvesz, ezért legyengül, fürtöket veszít, még kevesebb lesz a termés.
Forray Alfréd szerint a nagyon korai hajtatásban termés-, és jövedelembiztonságot nyújthat a pótmegvilágítás. Bár a növényházakban fölszerelt lámpákkal nem pótolhatjuk maradéktalanul a természetes fényt, a pótmegvilágítás viszont lehetővé teszi, hogy magasabban tartsuk a hőmérsékletet, így télen is 2,5-re növelhető a növénysűrűség, és nem kell lassítani az állomány fejlődését. Nem véletlen, hogy Hollandiában a közel 2000 hektár paradicsomhajtató növényházból mintegy 700 hektáron már működik pótmegvilágítás.
Bár a pótmegvilágítás többletköltséggel jár, biztonságosabbá teszi a termelést, ellensúlyozza a klímaváltozás során enyhülő és csapadékosabb telek a megszokottnál is nagyobb fényhiányát. Márpedig a szinte kivédhetetlen nyári meleg és az akkor jellemző elfogadhatatlanul alacsony árak miatt a hazai kertészek is csak a korai hajtatás felé menekülhetnek.
