A legkisebb gazdálkodói körben a hitelezést elsősorban a kedvezményes lehetőségek, a Magyar Fejlesztési Bank és a jegybank programjai mozgatták. Az egyéni gazdaságok hitelállományának 43 százaléka az őstermelőkhöz, 57 százaléka pedig az egyéni vállalkozókhoz került.
A legtöbb új hitelt a szántóföldi növénytermesztők vették fel mintegy 16 milliárd forint értékben, a kölcsönök 62,4 százaléka beruházási célt szolgált. Az állattenyésztéssel foglalkozók kétmilliárd forintnyi új hitelt igényeltek, amelynek 41,1 százaléka volt beruházási hitel, míg a forint-folyószámlahitelek részesedése 28,5 százalékot képviselt.
A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya tavaly 7,1 százalékkal, 328,4 milliárd forintra csökkent, az élelmiszeripari cégeké ugyanakkor 13,8 százalékkal, 446,1 milliárd forintra nőtt. A devizahitelek aránya továbbra is alacsony volt, az agrárvállalatok hiteleinek közel 90 százalékát forintalapon vették fel. Az élelmiszeriparban a forintalapú hitelek 9,8 százalékkal, 274,1 milliárd forintra emelkedtek, a devizahitelek értéke pedig 20,7 százalékkal, 172 milliárd forintra bővült az elmúlt évben.
