0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 14.

Már aratják a rozst a szegedi határban

Van, amikor az elektromos áram úgy kezdődik, hogy learatják a rozst vagy bármilyen más energianövényt. Szeged határában a napokban fejeződik be az esztendő első betakarítása - bő hat hét múlva már áram is lehet a zölden levágott rozsból.

Végéhez közeledik a rozs aratása, ami április végén elsőre komoly félreértésnek tűnhet. Pedig nem az, hiszen a Sándorfalvi úthoz közeli táblákon energianövényként termesztett rozs begyűjtésével e hét közepén végez a Karotin Kft. – írta a delmagyar.hu

Mindig ez az év első betakarítása, megelőzi a herét is, ráadásul nagyon figyelni kell, hogy mikor indítjuk a gépeket, mert csak néhány nap optimális a kaszálásra – mondja Szurovecz Ernő.

Az agronómus hozzáteszi, nem is igen van olyan haszonnövény, amelynek ennyire szűk lenne a betakarításra alkalmas időszaka. A silókukoricánál is figyelni kell, de az közel sem ennyire kényes. 

Haragoszölden kell levágni a rozst, amikor a kalász hegye még éppen csak kilátszik a zászlóslevél alól, különben romlik a silózott termény beltartalmi értéke. A munka komoly szervezést igényel, hiszen a gépek napi több mint 30-40 hektárt is le tudnak vágni, ám azt be is kell szállítani a Sándorfalvi úti telepre, nem száradhat sokáig a szántóföldön.

A járvaszecskázó szedi fel a növényt a kaszálógép után, ez hektáronként körülbelül 25 tonnányi zöld súlyt jelent. Az időjárás nagy tréfamester, a tábla melletti dűlőút már rendesen porzik, miközben a mélyebb részeken a sárban könnyen elakad a munkagép, illetve a pótkocsis szállítójármű – nem beszélve az agronómus szolgálati Nissanjáról.

Az összesen körülbelül 200 hektárról beszállított zöld rozs a silótérbe kerül, itt két méretes gép is dolgozik rajta. Az egyik tolólappal szétteríti a pótkocsikról leborított rozst, a másik speciális „tárcsákkal” nehezítve tömöríti a növényt. A Rába traktorok persze magukban is súlyos darabok, így már a tolólapos szerkezet is érdemben részt vesz a tömörítésben.

Kicsit könnyebb vele dolgozni, mint a silókukoricával, ami levet ez ereszt, az elfolyik a csurgalékaknába – tudjuk meg a szakembertől. 

Tömörítés után jól záródó silófóliával takarják le a dombot, ami 4-5 hétig úgy marad, utána már felhasználható. A rozshoz nem adnak semmit, míg a silókukoricánál rásegítenek néhány gramm olyan baktériummal, amit a növény maga is termel. Mindez már a Zöld Forrás Energia Kft. felségterülete, amelynek biogáz üzeme a Karotin szomszédságában, ugyancsak a Sándorfalvi út mentén található, a társaság egyik tulajdonosa is az agrárcég. Ráadásul a Zöld Forrás ügyvezető igazgatója Szurovecz Ernő agronómus.

A kész biomasszát a fermentorokban mikrobák bontják le, ebből biogáz lesz, amit két áramot termelő gázmotorban égetnek el. Az erőmű folyamatos üzem, ottjártunkkor az egyik silótérben a frissen beérkezett rozst tömörítették a gépek, a másikból, a tavalyiból „etették” a fermentorokat. A megtermelt áramot közcélú hálózatba táplálják, azt szerződött áron veszi meg a Zöld Forrástól a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt., vagyis a Mavir.

Takarmánynak is kitűnő

A Farkas Sándor országgyűlési képviselő érdekeltségi körébe tartozó Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. is aratott a napokban silónak való rozst, Szentes határában. Arrafelé nem energianövényként termesztették, hanem az állatok takarmányozására használják a nagy beltartalmi értékkel bíró első idei „termést”.

Forrás: delmagyar.hu