A Gemüse című, árutermelő zöldségkertészeknek szóló havilapban megjelent elemzésben az AMI piackutató intézet szakértője rávilágít arra is, hogy bár Németország a világ egyik legfontosabb spárgapiaca, még így is csak a lakosság alig fele vásárol évente legalább egyszer spárgát. Zöldspárgát pedig mindössze 18 százalékuk.
Ha náluk valaki spárgát tesz a kosarába, akkor az esetek 89 százalékában csakis fehér spárga jöhet szóba. 2016-ban visszaesett ugyan kicsit a fehér sípok forgalma, azzal párhuzamosan a zöldeké viszont megugrott, amiből arra következtettek a szakértők, hogy ha lassan is, de csökkenhet a kiegyenlítetlenség. Nem így történt, 2017-ben újra visszarendeződött a helyzet.
A zöldspárga szezonja lényegében megegyezik a fehérével, nagyjából március és június között tart, a legnagyobb mennyiséget április–májusban adják el a kereskedők. Lényeges különbség azonban, hogy míg a fehér spárga forgalmának több mint felét nem az élelmiszerkereskedelmi láncok bonyolítják, addig a zöldspárga 79 százalékát a láncokban szerzik be a vevők. Sőt, 54 százalékát diszkontokban, ami még a zöldségeknél megszokott diszkonthányadhoz képest is magas szám.
Közvetlenül a termesztőknél csak a mennyiség 9 százalékát veszik, míg a fehér spárgának 23 százalékát. Érdekes téma ez, mert miközben a zöldség-gyümölcs értékesítésében európai átlagban is magas Németországban az élelmiszerkereskedelmi láncok szerepe, addig a spárgakultuszba ez kevésbé fér bele – a piacok és a termesztés helyén vásárlás viszont annál inkább. Bár ebből az elemzésből úgy tűnik, hogy ilyen „kultusza” csak a fehér spárgának van, a zöldnek nincs.
Fiatalosabb zöldségnek számít viszont a zöldspárga, mint a fehér, legalábbis a vásárlói között lényegesen kisebb a 65 év fölöttiek aránya. Igaz, hozzá kell tenni, hogy a 44 év alattiak aránya sem túl nagy, inkább a kettő közötti korosztály kedveli.
