Az ökológiai gazdálkodásban tiltják vagy korlátozzák a műtrágyák és egyéb vegyszerek használatát. E gazdálkodási forma fontos eleme a vetésváltás, a környezet védelme és általában a fenntartható mezőgazdaság elősegítése.
A biogazdálkodás egy életforma, napi szinten együtt kell élni és foglalkozni a növényekkel, a talajjal, a környezettel. Ebben a gazdálkodási formában Földesen Bíró Zsigmond vállalt úttörő szerepet, és az ezredforduló évében lett az első biogazdálkodó Földesen. Példáját rövidesen Karmazsin István, majd Pércsi Imre és Kiss Miklós követte. Biokultúra alapszervezetet hoztak létre, amely bekapcsolódott a gazdálkodási mód kelet-magyarországi egyesületi életbe – írja a haon.hu.
A biogazdálkodási előírások betartását mind a termelés, mind a forgalmazás tekintetében ellenőrző szervezetek felügyelik, méghozzá szigorúan. Talán ez is az oka annak, hogy kevesen vállalják a biogazdálkodást. És nem csak Földesen.
Biztonságot ad
Karmazsin Istvánt tönkölybúza táblájánál a 42-es számú főút közelében található. A szép terméssel kecsegtető tönkölybúza az egyik fő termelvényük, a másik a csemegekukorica.
Ebben az évben olajnapraforgó-, olajtök- és lucerna-vetésterületen is gazdálkodnak. Korábban kertészeti növényekkel is foglalkoztak, szép paprika, karfiol, káposzta és cukkini ültetvényeik voltak. Sajnos a piaci feltételek megváltoztak, gond volt a felvásárlással, továbbá nincs szabad, bevonható munkaerő a sok kézi munkát igénylő kertészeti növénytermesztéshez.
„Trágyagyáruk” is van
Pércsi Imre a korlátlan keresleti piac miatt a terményeik termelési biztonságát és a jelenleg kedvező felvásárlási árat tartja a biogazdálkodás sarkkövének. Családjával részben már önellátásra is használják a megőrölt tönkölybúzát.
Kiss Miklós a maga részéről ötös találathoz hasonlítja döntését, hogy áttért e gazdálkodási formára. Biztos bevételre számíthat a minőségi termelvényeiért. Közösen gondoskodnak a talajerő pótlásáról. Ennek érdekében – valójában „ trágyagyárnak” – gazdaságaikban Karmazsin Istvánnal szürke marhát is tartanak.
