Az export állt a középpontban a HG Media „Fókuszban: A kereskedelmi mérleg” című szakmai konferenciáján, ám a hazai élelmiszer és agrárium sok előadásban és kerekasztal-beszélgetésben kapott hangsúlyos szerepet. A résztvevők arra keresték a válaszokat, hogy merre érdemes terjeszkednie a hazai élelemiszerexportnak és melyek az ebben rejlő nehézségek. Persze szó esett a nagy mumusról: a munkaerőpiaci válságról is – írja az elemiszer.hu.
„A világ gazdasága értékláncba szerveződött, ebben kell megtalálniuk a helyüket a magyar vállalkozásoknak” – fogalmazott Zsembery Levente kockázatelemző, az X-Ventures vezérigazgatója és a HVCA elnöke.
Nagy lehetőségek az agráriumban
A hazai élelmiszerek exportlehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Losó Adrienn, a gyorsfagyasztott élelmiszerek gyártásával foglalkozó Mirsa Zrt. vezérigazgatója kiemelte: keresett a magyar élelmiszer a külpiacokon, mert jó minőségű, miután a hazai élelmiszerkönyvi előírások szigorúbbak, mint az uniós előírások. Kőrösi András, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi- és minőségirányítási vezetője saját szektorával kapcsolatban elmondta: a hazai malomiparban két és félszeresen túltelített a piac és ez a mennyiség exportpiacok nélkül nem lenne levezethető. Ez a teljes hazai élelmiszeriparra általánosságban igaz lehet. Hozzátette azt is:
A GMO mentes takarmányra és alapanyagra egyre nagyobb az igény – mondta el Czibere Attila a TVP – Gabona Kereskedőház Kft. ügyvezetője. Az ügyvezető elmondta, hogy a termelésük 20 százaléka export piacra kerül. Kiemelte, hogy Németországban nagy híre van a hazai paprikának is, valamint a jó minőségű gyümölcsnek: a német lekvárokon nagy százalékban használják alapanyagként. Persze az élelmiszeripart is súlyosan érinti a munkaerőhiány. Kőrösi András elmondta, hogy ők folyamatos gépesítéssel oldják meg a problémát: az elmúlt időszakban csomagoló és zsákoló gépsorokba ruháztak be. Nagy egyetértés volt abban, hogy valószínűleg hosszú távon a gépesítésben gondolkozó cégek fognak túlélni, valamint, hogy az élelmiszerben, mint exportcikkben óriási lehetőségek vannak, hiszen a túlnépesedés globális probléma, Magyarországnak pedig 60 százaléka megművelhető.
A szakképzett munkaerő költsége nőni fog
Schöberl Márton a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója globális gazdasági és társadalmi változásokat boncolgató előadásában elmondta, hogy 2050-re a Föld lakossága 9 milliárdra nő, a népesség 70 százaléka pedig városokban fog élni, és egy globális középosztály fog kialakulni. Az erősödő versenyben pedig a szakképzett munkaerő költsége nőni fog.
A „Gazdasági honfoglaló” című beszélgetésben a magyar cégek kárpát-medencei terjeszkedésével kapcsolatban is számtalanszor felmerült a munkaerő kérdése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy itthon a munkából tartósan kimaradtakat nem lehet visszavezetni a munka világába. Barkóczi István a Fux Zrt. tulajdonosa és ügyvezetője elmondta, hogy ő bár 30 százalékkal növelte a béreket egy év alatt, de még így is munkaerőhiánnyal küzd.
Teljesen fölösleges és illuzórikus azt várni, hogy a határon túlról, vagy a környező országokból pótolni tudjuk a munkaerőt.
Mint kiderült, Ukrajnában például nincs mozdítható fölös munkáskéz: a háború miatt a Donyeck-medencéből elmenekülő munkásokat lefölözte a lengyel és a cseh munkaerőpiac, majd egy millió munkás került be ezekbe a gazdaságokba.
„Egyszerűen nem tudunk annyit fizetni, hogy érdemes legyen hozzánk jönni” – hangzott el. A megoldás állami bérfejlesztés lehetne. Egy jövőbeli megoldásként pedig elhangzott, hogy a munkaerőközvetítés egy formája lesz az ipari robotok és technológia közvetítése.
Kína tanulófázisban
Az egyik óriási lehetőség a magyar cégek számára a kínai piacban rejlik. Soha nem voltak olyan jók a kínai – magyar kapcsolatok, mint ma.
Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnök-tulajdonosa, az agráriumban, a környezetvédelemben és a vízgazdálkodásban lát export – és együttműködési lehetőségeket a magyar vállalkozások számára:
A nagy kérdés az, hogy az agrárium rendelkezik-e elegendő árualappal. Elképzelhető ugyanis az a helyzet, hogy mire bevezetik a terméket a hatalmas ázsiai ország piacán, addigra nem lesz elegendő készlet – elemeztek a szakértők. Együttesen, országosan, vagy regionálisan kellene gondolkodniuk a szereplőknek, például a tokaji borvidéknek.
Ehhez csatlakozott Pető Ernő a ChinaCham elnöke is, aki szerint a verseny mellett együttműködésre is szükség van, hogy megfelelő kapacitást tudjunk mutatni. Pető Ernő elmondta azt is, hogy a lehetőségek óriásiak, annak mentén is, hogy az általában csak „új selyemútként” emlegetett kereskedelmi útvonal elnevezése alapvetően téves:
Kína nem új útvonalakat hoz létre, hanem egészen egyszerűen új gazdaságpolitikájában nyugati nyitást hajt végre.
A logisztika persze kulcsfontosságú – Nagy Gábor a COSCO Shipping Lines kínai állami hajótársaság magyarországi vezetője elmondta, hogy a vállalat nemrégiben vásárolta meg Pireusz kikötőjét, de az észak-adriai kikötőket is figyelemmel kísérik. A résztvevők hangoztatták, hogy a kínai befektetési kultúra még tanulófázisban van – meg kell ismerni az országban működő gazdasági gondolkodást – ehhez azonban még agilisebb állami szerepvállalás is szükséges.
