A húsmarhaállomány húsz év alatt a nyolcszorosára növekedett Magyarországon egyrészt a hosszú ideje tartó kedvező piaci helyzetnek, másrészt a jelentős mértékű célzott támogatásoknak köszönhetően – mondta Wagenhoffer Zsombor a szerdai Magyar Hírlapban. Hozzátette: a mennyiségi fejlődéssel a minőségi javulás nem tartott lépést, ezért a jövőben erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Megjegyezte, hogy
Wagenhoffer Zsombor felhívta a figyelmet arra is, hogy legkésőbb 2018 novemberétől a szarvasmarha, sertés, ló, juh és kecske vonatkozásában már nem a nemzeti szintű szabályok, hanem az unió állattenyésztési rendelete szerint kell valamennyi tagországban a törzskönyvezést, a teljesítményvizsgálatokat, valamint a tenyészállat- és szaporítóanyag-forgalmazást végezni. Az új helyzethez alkalmazkodás tétje, hogy a hazai tenyésztők és tenyésztőszervezetek versenyben tudjanak maradni. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő jogszabálykörnyezetet.
Az ügyvezető elmondta azt is, hogy az Agrárminisztérium jelenlegi szervezeti rendszerében a szakmájuk képviselete nem elég markáns, ezért
2015-től ugyanis a korábbi egy, azaz a Nébih helyett négy intézmény kezébe kerültek a tenyésztésszervezéssel kapcsolatos hatósági jogkörök, ami lassította és bonyolultabbá tette az ügyintézést. Emiatt javasolták a jogkörök összevonását a hatékonyabb szakigazgatás érdekében.
Az átláthatóbb közteherviselést szolgálná a családi mezőgazdasági vállalkozó jogi státusz megteremtése, amely a jelenleg árutermelést végző őstermelői kört érinti. Az is szerepel a javaslatukban, hogy az állattenyésztést fő tevékenységként végző vállalkozásoknál csökkentsék a munkaadói járulékokat, valamint megalkossanak egy olyan állatbiztosítási és kárenyhítési rendszert, amely mind a gazdálkodónak, mind a biztosítóknak megfelelő garanciákat tud nyújtani.
