A Szerbiai Statisztikai Intézet szeptemberben tette közzé a részben még becslésekre alapozott idei növénytermesztési adatokat, és első pillantásra van ok az örömre. Ugyanis 3,4 millió tonna búza termett idén Szerbiában, 10,9 százalékkal több, mint tavaly. A kukorica betakarítása nemrég kezdődött, az első adatok alapján 6,6 millió tonnára becsüli a hozamát a hivatal, vagyis 55 százalékkal többre a tavalyinál. A szójatermés 55,5 százalékkal, a napraforgóé 6,7 százalékkal, a cukorrépáé pedig 22,4 százalékkal nagyobbnak ígérkezik, mint a tavalyi.

Ahol nem érte jégverés a vetést, ott kiváló hozam várható kukoricából, napraforgóból, szójából és cukorrépából. A termésátlag a duplája a tavalyinak, amikor az év végére összejött ugyan az éves átlagnak számító 600 millimétert meghaladó csapadékmennyiség, de ebből nagyon kevés érkezett a vegetációs időszakban, annyira, kevés, hogy nem egy helyen ki kellett szántani a termést nem hozó növényzetet. Olyan területek is voltak, ahol a termelők nem látták értelmét a betakarításnak, inkább összeaprították és leszántották zöldtrágyának a növényzetet.

Idén a jégkárt nem szenvedett területeken szemet gyönyörködtetőek voltak a vetések, tavasztől őszig. Azonban most az ígéretes hozam ellenére is fogják a fejüket a termelők, mert hiába a tavalyi duplája a hozam, ha a termények ára megfeleződött az elmúlt év ősze óta. Ez egyrészt a világpiaci árak alakulásának a következménye, másrészt annak, hogy sokáig ellenőrizetlenül beengedték az országba az ukrán terményeket.

Bérelt földön idén nem lesz nyereség

A legnagyobb területen termesztett kukorica betakarítása megkezdődött. Szerbiában nem kevesebb, mint 900 ezer hektárról kell begyűjteni. Területtől és az alkalmazott agrotechnikától függően 4 és 10 tonna között alakul hektáronként a hozam. Csakhogy nem sok öröme származik belőle a termelőknek, mert jelenleg mindössze 18 dinárt (60 Ft, 1 RSD=3,33 Ft) fizetnek egy kilogrammért a felvásárlók, a forgalmi adóval együtt.

Tavaly ilyenkor még a dupláját, 36-37 dinárt, vagyis 121,5 forintot kínáltak érte, és azóta a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szerek ára az egekbe emelkedett. Nem véletlenül mondják az agrárközgazdászok, hogy idén csak azok a termelők jöhetnek ki veszteségmentesen a termelésből, akik saját területen gazdálkodnak.

Most két lehetőség közül választhatnak a termelők. Az egyik, hogy a betakarítás után azonnal eladják a termést. Aki bankkölcsönt vett fel, az erre kényszerül, és ők semmiképpen nem járhatnak jól.

Aki megengedheti magának, hogy a jobb ár reményében eltárolja a terményt és kivárjon, az még reménykedhet, de ez sem garancia a sikerre. Tavaly például az járt jól, aki az aszály által megvámolt termést azonnal értékesítette. Aki nem így tett, az később azzal volt kénytelen szembesülni, hogy rövid idő alatt megfeleződött a piaci ár, és nekik még a tárolás költségét is állniuk kellett.

Nem véletlenül hangoztatják a szerbiai termelők, hogy a bizonytalan időjárási körülmények ellenére is könnyebb viszonylag jó termést elérni az országban, mint biztonsággal megtervezni a termelés nyereségét.

73-ról 37 dinárra zuhant a napraforgó ára

Hasonló a helyzet a napraforgó esetében is, aminek a vetésterületét 10 százalékkal növelték a tavalyihoz képest. Ennek oka, hogy a tavalyi aszályban az összes nagy területen termesztett haszonnövény közül a napraforgó sínylette meg legkevésbé a nedvességhiányt, erős gyökérrendszerének köszönhetően. Idén 250 ezer hektáron termesztették az olajos magvú növényt Szerbiában, és a betakarításával már szeptemberben végeztek. Hektáronkénti hozama 2,5-3 tonna között alakult, ami jónak mondható. Viszont a világpiaci folyamatok hatására a napraforgó ára 73-ról (243 Ft) 37 dinárra (123 Ft) esett az utóbbi egy évben.

De a szerbiai termelőket ez nem igazán érdekli és még kevésbé vigasztalja, és azon sincs értelme lamentálni, hogy mi lett volna, ha a szerb kormány a magas terményárak idején nem korlátozta volna az ország szempontjából stratégiai fontosságú mezőgazdasági termékek – köztük a napraforgó és az étolaj – kiszállítását. Efféle kérdést épp úgy nincs értelme feltenni, mit ahogy a történészektől sem szokás megkérdezni a történelmi események kapcsán, hogy „mit lett volna, ha…”

Mellesleg, visszalapoztam az agrár­sajtót és kiderült, hogy tavaly ugyanúgy tiltakoztak a mezőgazdasági termelők a napraforgó 73 dináros felvásárlási ára ellen, mint ahogy most a 37 dináros ár miatt. Azért ez mégsem ugyanaz: az euró árfolyama ugyanis mindeközben a korábbi szinten maradt, de a termelés költsége az égbe szökkent. Persze, a délszláv térségben a tapasztalat már megtaníttatta az itt élőkkel, hogy gazdaságilag (és politikailag) nehéz időkben mindig nagyobb terhet raknak a mezőgazdasági termelők vállára.

Növekszik a forgalom az Újvidéki Terménytőzsdén

Ennek ellenére a forgalomnövekedésből nem érdemes messzemenő következtetést levonni. Csupán arról van szó, hogy ilyenkor, az őszi terménybetakarítás időszakában természetes módon megugrik mind a termények kínálata, mind a keresletük.

Annyi változás azonban mégis történt a tőzsde tevékenységében, hogy míg az előző hónapban kukoricával kereskedtek a legnagyobb mértékben, addig a betakarításuk megkezdése óta az olajban és fehérjében gazdag napraforgó és szója iránt nagyobb az érdeklődés.

A kukorica tőzsdei ára forgalmi adó nélkül (ami 8 százalékot tesz ki és a vásárló fizeti) 16,07 dinárt tesz ki (55 Ft) e sorok írásakor, és egy hét alatt 5 százalékkal csökkent. A búzáért 20 dinárt (67 Ft) fizetnek, az ára egy hét alatt 4 százalékkal nőtt.

A tőzsde forgalmából jelenleg 46 százalékkal részesedik a szója. Ára – a forgalmi adó nélkül – egy hét alatt 46 dinárról 48 (160 HUF) dinárra emelkedett.

A tőzsde forgalmából 49 százalékkal részesedik a napraforgó, aminek 38 dinár (1126,5 Ft) körül alakul az ára, és csökkenő tendenciát mutat.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.