Már csak pár lépés hiányzik ahhoz, hogy hivatalosan is teljesen önfenntartóvá váljon a Bicske melletti kis falu, Óbarok. Budapestről és a környékbeli nagyobb városokból már évek óta kijárnak a tudatos vásárlók, hogy a környékről, vagyis a Vértes és a Gerecse közötti, valamint a Váli völgy falvaiból szerezzék be az élelmiszert, legyen szó zöldségről, gyümölcsről, sajtokról, vagy húsokról. Csak az első lépések megtétele a nehéz, a szokások megváltoztatása, de aki megpróbálja, időt szán rá, az rájön, hogy
Óbarok sokáig Bicskéhez volt csatolva, a kis faluban folyó gazdálkodás nem tartozott a város támogatott tevékenységei közé. Amióta közigazgatásilag különvált Bicskétől más szemlélet uralkodik a településen, Óbarok mai irányítói mind mezőgazdászok: régiek és fiatalok együtt döntik el a testületben a jövőt, amiből természetesen nem hiányozhat már a gazdálkodás. Konrád Istvánné nem csak alpolgármester, hanem gazdálkodó is, 67 éve él Óbarokon. Sétánk során büszkén mondja, hogy vidéken élni tényleg nagyon jó. Az önkormányzat segít mindenkinek, aki gazdálkodni szeretne. –
Az óbaroki állattenyésztők és növénytermesztők munkahelyeket is teremtenek, a megtermelt élelmiszerek pedig itt maradnak helyben, az óvoda konyháján használják fel – mondja az alpolgármester. Minden, ami szükséges – tej, tojás, hús – és feldolgozható, azt itt helyben megtermeljük – teszi hozzá. Konrád Istvánné agrárközgazdászként negyven éve dolgozik a mezőgazdaságban, az ő személyes példája mások számára követendő minta, hiszen 15 ezer tojóállomány termel a gazdaságában. A Konrád farm tojásai lefedik ezt a térséget.
Kérdésünkre, hogy milyen korosztályokat tudnak bevonni a gazdálkodásba, sikerült-e a fiatalokat is megszólítani, az alpolgármester asszony elmondta, hogy szerencsére a falu természeti adottságai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy önkormányzati területek bérbeadásával segíteni tudják a fiataloknak. Az elhanyagolt területek gondozását az önkormányzat oldja meg csakúgy, mint azoknak a magántulajdonban lévő ingatlanoknak a rendbetételét, ahol a tulajdonos már nem képes ezt elvégezni: Mészáros Kartal polgármestert tavaly választották meg a falu első emberének.
Óbarok és Nagyegyháza két különálló település, az önkormányzatuk viszont közös. Nehéz örökséget kellett átvennie – meséli, hiszen Óbarkon a házak mögötti tyúk és sertésólak már jó ideje üresen álltak, a földeken pedig nyomát sem lehetett látni a termelésnek.
– Én is gazdálkodom: szarvasmarhát és sertést tartok, valamint laskagombát termesztek, ami állandó jelenlétet igényel a falu irányítása mellett, de a kitartással is igyekszem példát mutatni – mondja a polgármester. Egy év alatt sikerült felkelteni az itt élők érdeklődését, amit jól mutat, hogy sorra nyerték és nyerik a különböző pályázatokat: az egyiknek köszönhetőn
Minden óbarkinak jutott abból az 1200 gyümölcsfából, amelyet ingyen osztott szét az önkormányzat, így négy-öt fa minden ház kertjébe került. Szintén nagy érdeklődés kísérte a paradicsompalánta akciónkat is. Újra élet költözött a hátsó kertekbe, és nincs messze az az idő a falu vezetői szerint, amikor a nagyobb települések piacait ismét a faluban termett élelmiszerekkel tölthetik fel. Már pályáztak is olyan teherautó vásárlására, amellyel a szállítást meg tudják majd oldani.
De nem csak a mezőgazdaságra, hanem a turizmusra, a házak megmentésére és felújítására is figyelnek a képviselőtestületben. Konrád Istvánné elmondta, hogy szinte alig van eladó ingatlan a két településen, ahová jó ideje szívesen költöznek ki fiatal családok. Nagyegyháza főként a turizmusra koncentrál, hiszen a Natura 2000 területén fekszik, és ott halad át az Országos Kéktúra, valamint a Mária zarándokút.
