Az idén immár 122 éves patinás intézetben zajló kutatásokról, kísérletekről dr. Rózsa Lászlóval, az ÁTHK igazgatójával beszélgettünk.
Az intézetnek, ahogy korábban, továbbra is kiemelt kutatási témát jelent őshonos emlős háziállataink állományainak védelme, szaporítása, modern hasznosítása, lehetséges szerepük megtalálása a hátrányos helyzetű térségekben.
A kutatási tevékenység jelenleg genetikai, állattenyésztési, szaporodásbiológiai, takarmányozási, takarmányértékelési és -minősítési, takarmányozás-élettani, valamint húsipari és húsanalitikai csoportokban működik.
Az elmúlt esztendők eredményei közül ki kell emelni a tejelőszarvasmarha-ágazatban a két ellés közötti idő javítását célzó, illetve az optimalizált és a GMO-mentes alapokon nyugvó takarmányreceptúrák kidolgozását és alternatív hazai fehérjeforrások tesztelését a takarmányokban.
Teszt a mangalicatermékek azonosítására
Kiemelendő az a sikeres kutatás, melynek során az intézet kutatói kidolgoztak egy gyorstesztet a mangalicatermékek azonosítására („field-test”). A munka során a tesztelt minták magukba foglaltak marhát, juhot, csirkét, sertést, vaddisznót és mangalicát. A vizsgált mangalicatermékek kolbász, májkrém és párizsi jellegű nyers minták voltak. Ezek mindegyike az elvárások szerint működött, azaz csak a mangalicatartalmú minták adták a pozitív jelet, a mangalicát nem tartalmazó minták esetében nem volt tapasztalható jel.
A gyorsteszt a szokásos laboratóriumi 2–24 órás vizsgálattal szemben mindössze 15–20 percet vesz igénybe.Ez az ÁTHK által kifejlesztett teszt érzékeny és gyors eljárás a mangalicatermékek kimutatására úgy a hőkezelt, mint a nyers mangalicatermékek esetében, akkor is, ha a minta nagy mennyiségben tartalmaz zsírt vagy egyéb, a hagyományos vizsgálatokat gátló összetevőket, mint például fűszereket.
A módszer eszközigénye kicsi, használata megoldható akár étteremben, boltokban vagy más, nem laboratóriumi körülmények között is. Az eredmény rövid időn belül a mintavétel helyén rendelkezésre áll, így a termelők, a kereskedők, az ínyencek saját maguk is el tudják végezni a vizsgálatot. Hasonló eljárás más gazdasági haszonállatok élelmiszerből való kimutatására is kidolgozható, így az közvetlenül felhasználható a termék-előállítás, -beszerzés vagy akár a felhasználás helyszínén.
A szaporodásbiológiai teljesítmény növelése
Az intézet egy másik innovációja, a vemhességi veszteség indikátorként történő fölhasználása a tejelő szarvasmarhák szaporodási teljesítményének javítására szolgál.
Mivel a holstein-fríz fajta tenyésztésében az elmúlt évtizedekben a legfontosabb szempont a tejtermelés volt, és a nagymértékű tejtermelés energiaigényét a takarmány-összetétel nem minden esetben fedezi, ezért több, döntően az anyagcserére visszavezethető termékenységi probléma jelentkezett.
Az utóbbi időben a vemhességi veszteségek aránya a magyarországi állományokban átlagosan 16–17 százalék körül alakult, a szélsőérték 8 és 28 százalék. A nyári hőstressz hatására ez megemelkedik, amit a környezeti hőmérsékleten kívül számos egyéni tényező is befolyásol, mint például a takarmányfelvétel mennyisége és gyakorisága, a takarmány összetétele stb. Az ÁTHK által kidolgozott eljárás lényege, hogy magas vemhességi veszteség esetén meg kell találni a kiváltó tényezőket.
Ehhez szükség van az állományok folyamatos korai vemhességvizsgálatára a termékenyítést követő 29–30 nap között, majd pedig a vemhes állatok rektális újraellenőrzésére a termékenyítést követő 60. nap körül. A két vizsgálat különbsége a vemhességi veszteség mértéke. Az ÁTHK által kifejlesztett eljárás a vemhességi fehérjevizsgálatokon alapul, mivel egy korábbi tanulmányban már összehasonlították az ultrahangos vizsgálatok eredményességével, és azt tapasztalták, hogy az a vemhességi veszteségek felderítésére lényegesen hatékonyabb.
A termékenyülési és vemhességvesztési eredmények folyamatos monitorozására az intézeten belül létrehoztak egy olyan szaporodásbiológiai adatbázist, ami a hetente történő vemhességvizsgálatok alapján állandóan frissül, és lehetővé teszi az állományok szoros nyomon követését.
A zsírsavösszetétel módosítása
A takarmányozás területén az innovációs fejlesztések fontos iránya, hogy miként lehet a tej és a hús mint élelmiszer-alapanyag zsírsavösszetételét különböző takarmányozási stratégiákkal módosítani. Ennek hatékonyságát több kísérletben is nyomon követték az intézet munkatársai.
Fontosnak tartják a mangalica mint hungarikum bevonását, melynek kedvező zsírsavprofiljával kapcsolatosan napjainkban is sok az eldöntetlen kérdés. Hasonlóan jelentős eredményeket értek el tejelő tehenekben: organikus nemesítésű takarmánynövények felhasználásával kifejlesztettek egy szintén javított minőségű, organikus tejterméket.
A sertések precíziós takarmányozása érdekében az ÁTHK-ban olyan receptúra prototípusokat dolgoztak ki, melyekben fontos szerepet játszanak azok a melléktermékek, amelyekkel az import extrahált szóját helyettesíthetjük.
Brojlercsirkéknél a korai életkorban jelentkező elhullások és megbetegedések megakadályozására adalékanyagok hatását tesztelték. Eredményeik szerint a szalmonellával fertőzött csirkeállományokban a kezelés hatására az állatok fertőzöttsége kisebb mértékű volt más kezelésekhez viszonyítva.
Mint látható, a jelenlegi kutatások közül a legtöbb a sertéságazatot érinti, ezek között említésre méltó még a magyar sertésfajtákra alapozott kísérleti állomány fenntartása és ezek genetikai összehasonlítása más Magyarországon tenyésztett hibridekkel is megtörténik. A jövőbeni stratégiai célok között Rózsa László egyebek mellett az asszisztált reprodukciós és molekuláris biológiai módszerek alkalmazását említette a hazai tenyésztésű sertésfajták stratégiai géntartalékának kialakítása céljából.
