Kertészet nélkül nem oldható meg a biztonságos hazai élelmiszerellátás, ezért rendkívül fontos cél az ágazat kutatási rendszerének és szakmai háttérének fejlesztése, hangsúlyozta nyitó előadásában Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese, a térség országgyűlési képviselője, aki maga is szentesi és hosszú évekig paprikát is termesztett.
A felkészült szakembergárda biztosításához erősíteni kell az agrárszakképzés, amelyhez alapot ad az Agrárminisztérium fenntartásában lévő 47 középfokú oktatási intézmény, a diákok gyakorlati képzésben pedig nagyobb szerepet szán a tárca a kertészeti üzemeknek.
Az egészségünk védelmében ezen mindenképpen változtatni kell. Ezzel várhatóan egyre keresettebbek lesznek a hazai, biztonságos zöldségek, gyümölcsök, de az ágazat képes a nagyobb igény kielégítésére.
Magyarországon mintegy 82 ezer hektáron termesztenek zöldséget, ebből tavaly körülbelül 3400 hektár volt a hajtatási felület. A hajtatott zöldségek közül paprikát 1550 hektáron, káposztaféléket 640 hektáron, paradicsomot 370 hektáron, salátaféléket 350 hektáron, uborkát 110 hektáron termelnek, adott betekintést az ágazat tavalyi eredményeibe a miniszterhelyettes.
Ma Magyarországon 140-150 hektár üvegházban, 400-500 hektár korszerű fóliasátorban és fóliablokkban hajtatnak zöldséget, mindebből 350-400 hektár fűtött, 95 százalékban termálvízzel. Bár a hajtatott paprika területe valamelyest visszaesett az utóbbi években, a megtermelt mennyiség nem, mivel a fejlesztéseknek köszönhetően a termésátlag a másfélszeresére nőtt. Számos új keresett típus és fajta jelent meg termesztésben, amely további lendületet adott a termelőknek, emelte ki Farkas Sándor.
A kormányzat célja, hogy az ágazat egész évben friss, biztonságos, hazai terménnyel lássa el a lakosságot. Ehhez a miniszterhelyettes szerint megfelelő üzemméret, a kutatás-fejlesztés eredményeinek felhasználása és szakképzett munkaerő is szükséges. Kormányzati segítségként a gazdálkodóknak 2017-ben ipari zöldségtermelők számára – termeléshez kötött közvetlen támogatásként – mintegy 3,5 milliárd forintot fizettek ki. A zöldségtermesztők pedig tavaly 1,6 milliárd forint közvetlen támogatásban részesültek.
A DélKerTész paprikaértékesítése idén várhatóan meghaladja az 5 milliárd forintot, ami az összes forgalmának mintegy 60 százaléka. A tagok paprikatermelése 2011 óta 51 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a termőterület valamelyest csökkent például a paradicsom rovására. Az utóbbi évek technológiai fejlesztései ugyanis megemelték a hozamokat, tudtuk meg Ledó Ferenc tész elnöktől, a FruitVeB elnökétől.
Az árujelzőhöz a fogyasztók a megbízhatóságot társítják, könnyíti a korai termék bevezetését a piacon, és az áruházak belső exportjában is előny. Ez így együtt ellensúlyozza a rendszer fenntartásához szükséges többletköltséget, közös marketinget, hallottuk Ledóné Darázsi Hajnalka vezető szaktanácsadótól.
A fólia alatti paprikatermesztés megújításához első lépésként célszerű elszakadni a talajtól, átállni a talaj nélküli termesztésre, hiszen ezzel jobban kielégíthetjük a korszerű fajták igényeit. Nem mellesleg pedig megszabadulunk a talajból eredő fertőzésektől, gyökérgondoktól, a talaj nélküli termesztéshez szükséges nagyobb technológiai fegyelem pedig időben és mennyiségben is kiszámíthatóbbá teszi a hozamokat, és ezzel tervezhetőbbé az értékesítést, magyarázta Szőriné Zielinska Alicja Grodan tanácsadó.
Természetesen a talaj nélküli hajtatásban is lehet előbbre lépni, de a legjobb eredmény eléréséhez tartsunk be egyfajta fontossági sorrendet a technológiai fejlesztésben. Mindenekelőtt arra törekedjünk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, hogy a kiültetett palánták minél gyorsabban begyökeresedjenek a termesztő táblákba. Nagy hozamot, jó minőséget csak ilyen növényektől várhatunk. Még precízebb technológiában aztán még jobb eredményeket hozhat a növényekre jutó közeg mennyiségének a csökkentése, a csatornarendszer kialakítása, majd végül a szén-dioxid-trágyázás.
