Aki azt gondolja, hogy csak a kisebb háziállatok (kutyák, macskák, nyulak, hörcsögök, tengerimalacok, teknősök, csigák, halak, papagájok stb.) esetében fordul elő ez a jelenség, azt sajnos ki kell, hogy ábrándítsam! Egyre gyakrabban találkozom hazákban ugyanis azzal, amikor a lovasok szeretett lovukat ajándékozzák el. (És itt most valóban nem arra gondolok, amikor a szülők ajándékoznak lovat a gyermeküknek vagy házastársak vagy barátok egymásnak!)
Mennyire etikus a lovak ajándékozása?
Tapasztalataim alapján a legtöbb esetben az etikusság határát súrolja, míg más esetekben teljesen át is lépi azt. Ugyanis
(Tehát eljutottak egy olyan állapotba, amikor már pénzért nem lehet őket szerető, gondoskodó és felelős gazdához eladni.) Azonban a tartásuk, a takarmányozásuk és a megfelelő életminőség biztosítása (pl. gyógyszerek, speciális patkó, takarmánykiegészítők, speciális takarmány stb.) időbe, energiába és pénzbe kerülnek (sokszor többe is, mint egészséges és/vagy fiatalabb társaiké).
Egy ilyen extra „csomaggal” rendelkező lovat a nagylelkűség és a jószívűség álarca mögé bújtatva egy olyan lovasnak vagy egy olyan lovas családnak ajándékozni, aki eddig valamilyen oknál fogva nem engedhette meg magának, hogy lovat vásároljon, szerintem finom szólva is nem szép dolog.
Azt szinte mindenki tudja, hogy állatot tartani minden embernek joga van. Azonban minden állattartónak gondos gazdaként kell eljárnia és számos előírásnak és kötelezettségnek eleget kell tennie. Mindez pedig időbe, energiába és pénzbe kerül.
S ha mindez még nem lenne elég, ennek az egész folyamatnak még egy komoly érzelmi oldala is van. Az ajándékozó ugyanis nehéz és sokszor végleges döntés(eke)t hárít át az ajándékozottra. Ilyen például, hogy mi legyen a sorsa a lovas alatti munkára, illetve tenyésztésre is alkalmatlanná vált lónak? Valamint az, hogy mikor érkezett el a végső búcsú, az eutanázia pillanata?
De miért is írtam a cikk címébe, hogy ajándék lónak (is) nézd meg a fogát!?
Ugyanis az ajándékozás azon felül, hogy egy kedves és szép gesztus (kellene, hogy legyen), egyben egy szerződés is, amely az ajándékozó és az ajándékozott között jön létre közös megegyezés alapján. Tehát az ajándékozó odaadja, a megajándékozott pedig elfogadja az ajándék tárgyát képező lovat. Az ajándékozási szerződés ilyen esetben a törvény szerint írásban, szóban és ráutaló magatartás útján (miszerint az ajándékozott elfogadja az ajándékot, azaz a lovat) is megköttethet. (Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tulajdonosváltást az útlevélbe is fel kell vezettetni, amelyhez azonban megfelelő dokumentumok is szükségesek.)
Azt is jó, ha tudjuk, hogy az ajándékozás egy ingyenes szerződés, ami azt jelenti, hogy az ajándékozott nem fizet és nem ad semmilyen ellenszolgáltatást az ajándékért. Ilyen esetben azonban nincs kellékszavatosság. Ez azt jelenti, hogy ha az ajándék hibás (pl. sánta, beteg a ló), nem lehet a kijavítását, a kicserélését kérni, azaz nem lehet az ajándékozóval szemben szavatossági igénnyel élni.
Ha nem tudjuk vállalni, vagy nem tudjuk kideríteni, mit is kapunk tulajdonképpen, jogunk van nemet mondani, s az ajándékot jogunk van nem elfogadni.