0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 6.

Ne értékeljük túl a kockázatokat

Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF. A rendezvény kiváló fórumot teremtett a cég növényvédelmi üzletágának vezetői és a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei közötti párbeszédre a mezőgazdaság jövőjéről.

Christoph Hofmann, a BASF Hungária Kft. Mezőgazdasági Megoldások üzletágának vezetője elmondta, hogy a konferencia platformmá kíván válni, ahol a különböző érintettek (kormányzat, termelők, ipar) megvitathatják a mezőgazdaság jövőjének kérdéseit. Csak akkor válhat fenntarthatóvá a mezőgazdaság, ha a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok egyaránt érvényesülnek a döntésekben. Ezt az elvet követte a vegyipari cég is, amikor megalkotta az AgBalance™ nevű, fenntarthatóságot értékelő programot, amit Julia Richter mutatott be a rendezvényen.

A rendezvény fővédnöke, Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szerint

a gazdaságilag életképes, hatékony és erőforrásaival fenntarthatóan gazdálkodó mezőgazdasági termelés elérésének egyik kulcsa a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció lehet.

Ha összevetjük magunkat a nyugat-európai államokkal, még mindig sok ledolgozandó feladatunk van. Stabil piaci és együttműködési környezet megteremtésével rövid távon tudunk segíteni, de középtávon csak a tudásalapú fejlődés és a határokon átnyúló együttműködés oldhatja fel azt az ellentmondást, ami a növekvő élelmiszerigény és a környezeti fenntarthatóság között feszül. Zsigó Róbert államtitkár az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia főbb elemeit, aktualitásait mutatta be. A fenntarthatóság sokat hangoztatott jelszava nem kötelező önkorlátozást vár el, hanem értéknövelő innovációt, hangsúlyozta, és ezt az iparág szereplői is fölismerték.

Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője, a BASF közép- és kelet-európai vezetője elmondta, hogy a cég úgy alakítja a szervezetét, hogy a partnerek visszajelzései eljussanak a kutatókhoz, és a digitalizáció segítségével új vevői kapcsolatokat építenek ki. Az üzleti döntések során hangsúlyosan veszik figyelembe a fenntarthatósági szempontokat és mindent megtesznek a termelők támogatásáért ezen a téren.

Az új, környezetbarát megoldások kifejlesztését is gátolja a jelenlegi uniós növényvédőszer-engedélyezési rendszer,

derült ki a további előadásokból. Paul Leonard, a BASF mezőgazdasági üzletágának állami és kormányzati ügyek globális igazgatója hangsúlyozta, hogy az innováció fontos a fenntartható mezőgazdaság eléréséhez, a gazdaság új életre keltéséhez is. Ugyanakkor a technológiai fejlesztés kockázatvállalást igényel és bizonytalanságra épül, de nem szabad túlértékelni ezeket a kockázatokat.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint csak a jövedelmet termelő mezőgazdaság fenntartható, a támogatástól való függés nem jó irányba viszi az iparágat.

Az szervezett bűnöző csoportok által készített és piacra dobott, egyre nagyobb mennyiségű hamis és illegális növényvédő szer valós veszélynek teszi ki a gazdálkodókat, a környezetet, a gazdaságot és nem utolsó sorban a fogyasztók egészségét. Dr. Bognár Lajos, az agrárminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a minisztérium az egyik legfontosabb feladatának tartja a hamisított növényvédő szerek felderítését és a piacról való kivonását, amire sikeres példákat is bemutatott.

Dr. Philippe Baudoin, a BASF európai engedélyezési vezetője elmondta, hogy amíg az Egyesült Államokban két év, addig Európában hat év az átlagos piacra lépési idő egy új termék esetében.

Egyetlen új molekula engedélyezése átlagosan 11 évig tart, és 266 millió euróba kerül. A 2011 óta bejelentett 58 molekulából csak 7 kapott engedélyt az EU-ban.

Erre a rendkívül összetett engedélyezési rendszer egyszerűsítése lehet a megoldás. Az Európai Parlament és a Bizottság is vizsgálta a folyamatot, jelentéseik, javaslataik alapján néhány éven belül változás várható. A hamisított növényvédő szerek forgalmát a párhuzamos behozatal tiltásával és az átcsomagolással lehetne megfékezni.

A magyar engedélyezési rendszert dr. Tőkés Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatóhelyettese mutatta be. Elmondta, hogy a hatóság elérhető az ügyfelek számára, a kérelmeket az érkezés sorrendjében kezelik, illetve a bonyolult értékelést nem igénylő ügyeket (paralel, szükséghelyzeti, klón) igyekeznek gyorsan elbírálni. Viszont az erőforráshiány nagyon megnehezíti a munkájukat, a mezőgazdaság jelentőségéhez képest a hazai az egyik legkisebb létszámú hatóság az Európai Unióban.

Glattfelder Béla, a Digitális Jólét Program mezőgazdasági fejlesztési irányairól beszélt. A Digitális Agrárstratégia célja, hogy a magyar mezőgazdaság rugalmasan, hatékonyan tudja alkalmazni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, és versenyképesebb legyen. Ehhez például előrejelző rendszer, vagy drónszolgáltatás kifejlesztésével járulna hozzá az állam.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/BASF