Az azték zsálya (Salvia hispanica) névre talán kevésbé kapjuk fel a fejünket, de chiamag formájában már annál többen hallottunk róla. „A chiamag napjainkban egyre népszerűbb, felhasználására rengeteg recept található. Pudingok, müzlik és még nagyon sokféle étel összetevője. Nagy mennyiségű vizet képes megkötni, így sok diétázó ember is használja, ugyanis telítettségérzést okoz”, írja róla a magyar Wikipedia.
Igénytelen, szárazságtűrő és beporzóbarát
Számos előnyös tulajdonsága ellenére Közép-Európában sokáig nem volt termeszthető, mivel érzékeny a nappalhosszúságra, és a mi földrajzi szélességünkön nem jöhetett szóba.
A chia viszonylag igénytelen növény, azonban néhány alapvető dologra figyelnie kell annak, aki termeszteni szeretné. A tápanyagszegény talajt kedveli, jól bírja a száraz körülményeket, de a vízállásos talajok semmiképpen sem jöhetnek szóba számára. Ugyancsak fontos a finomszemcsés magágy, mivel fényen csírázó növényről van szó. A vetés időzítésénél a fagyérzékenyégére mindenképpen tekintettel kell lenni, és megvárni, amikor már kései fagyokra sincs esély.
Nagyon sekélyen, 0-1 cm mélyen kell vetni. Hektáronként kb. 1,2 millió csírával számoljunk, ami hozzávetőlegesen 2 kg vetőmagnak felel meg. A sikeres eredéshez szükség van mélylazításra ősszel vagy kora tavasszal, valamint két-háromszori sekély talajművelésre kb. egyhetes időközönként a gyomszabályozás érdekében.
írja az agrarheute.com idézett cikke. A betakarítás októberben esedékes, amint a magok megszáradtak. Ez Németországban gyakran kritikus pont az időjárás miatt, ezért nem is elsősorban a terméséért vetik (nálunk ebben a tekintetben mindenesetre mások lehetek a viszonyok).
Ahol nem érik be, ott zöldtrágyának vetik
Közép-Európában a szemtermés-hasznosítás eddig alárendelt szerepet játszott, ehelyett a chiát elsősorban zöldtrágyanövényként és köztesnövényként alkalmazzák, írja az idézett cikk.
Különösen értékes tulajdonsága, hogy vetésforgó-semleges, emellett hozzájárul a biodiverzitás előmozdításához. A növény akár két hónapig is virágozhat, és ez idő alatt vonzó táplálékforrást kínál a méhek és más beporzó rovarok számára.
Csak pár éve állnak rendelkezésre olyan fajták, amelyek közép-európai körülmények között is képesek virágot hozni: az első ilyen fajtát Juana néven a Hohenheim Egyetem jegyeztette be az európai uniós fajtalistára 2021-ben.
Az azték zsálya a kiváló szárazságtűrő képessége, alacsony a tápanyagigénye és gyors kezdeti fejlődése miatt mindenképpen érdemes a gazdálkodók figyelmére. Átlagos hozama hektáronként kb. 1000 kg tisztított szemtermés (a Juana fajtára vonatkoztatva), kedvező körülmények között azonban magasabb hozamok is elérhetők, írja az agrarheute.com portál cikke.
