Ahhoz, hogy házi nyulunk boldog és kiegyensúlyozott életet tudjon élni, megfelelő méretű tartáshelyre, jó minőségű és mennyiségű takarmányra, tiszta és friss ivóvízre van szükségük.

A nyúl helye a családban

A nyulak viszonylag érzékeny, sérülékeny állatok, így kisgyermekek mellé nem biztos, hogy ők a legjobb választás a háziállatok közül. Emellett, ha nincsenek teljesen kézhez szoktatva, akkor haraphatnak is. Ha pedig ivaréretté válnak és nincs párjuk, akkor az emberrel mogorva, akár agresszív is lehet a viselkedésük.

Habár nappal is sokszor aktívak a házi nyulak, ne feledjük, hogy ők elsősorban alkonyatkor aktív állatok. Az egyedül és/vagy kis helyen tartott nyulak gyakran mutatnak különféle viselkedési zavarokat (például a ketrec rácsának rágása, rázása, saját szőrük kitépése vagy önmaguk károsítása). Nem tetszésük egyik jele, amikor hangosan dobolnak a hátsó lábaikkal. Az egyedül tartott állatok unatkoznak, kevesebbet mozognak, mint csapatban tartott társaik és az unalmas perceket táplálkozással töltik, ami egyenes következménye az elhízás és ennek minden, az egészségre káros velejárója. Más állatokkal (például tengeri malac, kutya, macska) összeszoktathatóak a nyulak, azonban az eltérő szociális viselkedés miatt a fajtársaikat más állatfajokkal nem lehet egy az egyben pótolni.

Fontos ivartalanítani, a fogakat és a karmokat kezelni

A tenyésztett házi nyuszik körében emberre is veszélyes betegségektől gyakorlatilag nem kell tartani, ha az alapvető higiéniai szabályokat betartjuk a gondozásuk során. Ha kint vannak, az élősködőket (például kullancs) ugyanúgy behozhatják, mint a kutya vagy cica. Az általuk okozott karmolt vagy harapott sebek általában nem túl mélyek, de egyes esetekben elfertőződhetnek. Ezt megelőzhetjük, ha a sebet megfelelően és időben ellátjuk.