Nagyjából 4200 évvel ezelőtt jelent meg a lovak közt az a vérvonal, mely igen gyorsan elterjedt Eurázsiában. Ebben valószínűleg az embereknek volt nagy szerepe – írja a Phys.org.
A most feltárt ló-ősben volt valami különleges:
„A múltban rengeteg különböző vérvonal létezett a lovak közt” – mondta Pablo Librado, a barcelonai Spanyol Nemzeti Kutató Tanács evolúció-genetikusa, a tanulmány társszerzője. Ez a genetikai diverzitás kimutatható az ősi DNS-mintákból, melyeket megvizsgáltak. Az analízishez használt maradványok Eurázsia különböző régészeti lelőhelyeiről származtak, és volt köztük 50 ezer éves példány is.
Fotó: Pixabay
A kutatók azonban 475 ősi ló genomjában egy olyan látványost változást mutattak ki, mely 4200 éve jelent meg. Ez a bizonyos vérvonal a ponto-kaszpi-sztyeppén jelent meg először. Ez az az alföldi terület, mely Bulgária északkeleti részétől Ukrajnán át egészen Oroszország déli feléig húzódok. Az új génmutáció igen gyorsan terjedt el Eurázsiában, és minden más változatot kiszorított. Háromszáz éven belül Spanyolországtól Oroszországig mindenhová eljutott.
Egy gén elterjedése a lovak közt
„Ezt a genetikai típust láttuk elterjedni mindenhol Eurázsiában – ez a lokális ló-típus nyilvánvalóan igen gyorsan vált globálissá” – mondta Ludovic Orlando társszerző, a franciaországi Toulouse-i Antropobiológiai és Genomikai Központ molekuláris régésze.
A kutatók úgy vélik, hogy ezt a változást a bronzkori Szintasta-kultúra tagjai idézték elő. Ők háziasították a kívánatos vérvonallal rendelkező lovakat, melyeket aztán felhasználtak arra, hogy drámaian kiterjesszék a területüket.
A régészek elődeink fogainak vizsgálatából kimutatták, hogy az emberek már 5500 évvel ezelőtt kancatejet fogyasztottak. Az első lovaglásra utaló bizonyíték 5000 éves. Úgy tűnik azonban, hogy a szintasta nép volt az, mely elterjesztette a lovakat, melyek egész Eurázsiában háziasítottak – legalábbis a mostani tanulmány ezt sugallja.
Az első ló-ősök Észak-Amerikában alakutak ki. A Bering-szoroson jutottak át Ázsiában úgy egymillió éve. Itt aztán otthonra találtak, miközben az eredeti élőhelyükön, Amerikában kipusztultak.
Az emberek sok állatot szelídítették meg több ezer év alatt, még a lovak előtt: kutyákat, sertéseket, szarvasmarhákat, kecskéket és juhokat.
„Az emberek döbbenetesen gyorsan változtatták meg a lovak genomját. Elképzelhető, hogy ez annak köszönhető, hogy már tapasztalatokat szereztünk a többi állat esetében” – mutatott rá Laurent Frantz, a müncheni Ludwig Maximillian Egyetem ősi élőlényekre szakosodott genetikus, aki nem vett részt a mostani tanulmányban.
