0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Kirándulóhelyek a Közép-Dunántúlon

Az utazás szerelmeseinek nem kell messzire menniük, hogy varázslatos élményekben legyen részük és lenyűgöző helyeket fedezzenek fel, nagy szerencsénkre hazánk bővelkedik gyönyörű tájakban, történelmi városokban és kulturális kincsekben egyaránt.

A közép-dunántúli régióban erdő- és vadgazdálkodási tevékenységet végző VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. részt vesz számos kirándulóhely, túracélpont fenntartásában, ezekből veszünk sorra néhányat a Velencei-tó környékétől a Gaja-völgyéig.

Lenyűgöző panoráma nyílik a különlegesformájú Bence-hegyi kilátóból
Lenyűgöző panoráma nyílik a különleges formájú Bence-hegyi kilátóból

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, alacsony medrének, gyorsan melegedő vizének köszönhetően népszerű üdülőhely. A tó körül számtalan látnivaló várja a turistákat, ezek egyik ékköve a Kruppa Gábor és Merkel Tamás építészek terve alapján készült Bence-hegyi kilátó.

A levélkehelyre emlékeztető építmény különlegessége, hogy minden irányból más alakúnak látszik. A csaknem 20 méter magas kilátószintre 118 lépcsőfok vezet fel.

A kilátóból lélegzetelállító, 360 fokos panoráma tárul elénk, megcsodálhatjuk az egész Velencei-tavat, még a szemközti Dinnyési Fertőt is láthatjuk. Alattunk Velence házai, a túlparton Gárdony katonás rendben sorakozó nyaralói terülnek el. Észak-északkeletre a szintezési ősjegyéről híres Nadap uralja a látványt. Északkelet felé, a Cseplek-hegy szelíd lejtőitől balra feltűnnek a Budai-hegység magaslatai, köztük a Nagy-Kopasz és a János-hegy, míg jobbra kivehetjük Százhalombatta olajfinomítóját is. Északra a Templom-hegy és a Csúcsos-hegy közötti résen átsejlik a Vértes keleti kontúrja, északnyugatra pedig tiszta időben megpillanthatjuk a Bakony távolabbi hegyeit. A tó körüli szálláshelyek, élményfürdők, borászatok és sportolási lehetőségek minőségi kikapcsolódást kínálnak minden idelátogató számára.

Pákozdi Pagony

A Velencei-hegység és a Velencei-tó között, a Mészeg-hegy oldalában terül el a 96 hektáros Pákozdi Pagony – Vadaspark és Arborétum. Keletről a Sukorói-árok, délről és nyugatról a Velencei-tavat megkerülő kerékpárút, illetve a Szúnyog-szigetre vezető közút, északról pedig az M7-es autópálya határolja. Gazdag növény- és állatvilágával kiváló célpontja a természet szerelmeseinek.

A területet cseres állományok uralják, elszórtan feketefenyvesek és molyhos tölgyes állományok is fejlődnek. A lágyszárúak közül a bíboros kosbor, a cseh tyúktaréj, az apró nőszirom, a védett fekete kökörcsin, a lila ökörfarkkóró, a tavaszi hérics és különféle árvalányhajfajok példányaiban is gyönyörködhetünk.

A több mint 7 hektáros vadasparkban természetes környezetükben láthatók a gím- és a dámszarvasok, a vaddisznók, a muflonok, az őzek, illetve hazánk vadasparkjai és állatkertjei közül itt lelhető fel a legnagyobb szikaszarvas-állomány. A madárröpdékben fácánok, vadpulykák, szajkók és gyöngytyúkok élnek, a vízivilág-megfigyelőpontról tőkés récéket, nyári ludakat, mandarin récéket láthatunk. Az őshonos állatok mellett helyet kapott a vadasparkban a világ második legnagyobb madara is, az Ausztráliából származó emu.

A Pákozdi Pagonyban gazdagnövény- és állatvilág fogadja a természet szerelmeseit
A Pákozdi Pagonyban gazdag növény- és állatvilág fogadja a természet szerelmeseit

Érdemes végigsétálni a csaknem másfél kilométer hosszú, 9 állomásos erdészeti tanösvényen, és az útvonal mentén létesített 15 méter magas kilátóból megcsodálni a Velencei-tó látképét. A kilátóról lejövet a Tájmúzeum nyújt betekintést a Velencei-tó és a Velencei-hegység természetrajzába, a halászati kiállítás pedig a régi, helyi halászok, nádvágók életét mutatja be.

Helyben vásárolható zoocsemegével kedveskedhetünk a vadaspark lakóinak, megfelelő érdeklődői létszám esetén pedig vadasparki szakvezetés is igényelhető. A Pákozdi Pagony legjelentősebb eseménye a minden év május utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő Velencei-tavi Gyermeknapi Ramazuri.

Kisgyónbánya erdősége

Kisgyón a Bakony keleti részén, Bakonycsernyétől délre található. A vidék képét 300-400 méter magasságú fennsíkok, geológiai mozgások hatására kialakult töbrök, víznyelők, változatos szélességű hegyhátak és lankás oldalak határozzák meg. A terület nagy részét erdő borítja, az északi oldalakon elsősorban bükkösök és gyertyános-tölgyesek, a déli fekvésekben különböző fafajokkal tarkított tölgyesek uralkodnak.

A területen élő védett növények közül elsősorban a turbánliliom és a borzas csukóka emelhető ki. Az állatvilág is gazdag, az őz, a gímszarvas és a vaddisznó mellett számos jellegzetes énekes- és ragadozó- madár, valamint hüllő és rovar él a környéken.

A terület értékes ritkaságai között említhetjük az alpesi gőtét és a darázsölyvet. Számtalan turistaút, néhány pihenő- és kilátóhely teszi élvezetessé a kirándulást kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Maradandó élményt nyújt a gyönyörű erdei környezetben lévő Hosszú-Kígyós kanyargós völgye, az Erdei Szentély és a mesekönyvek képeire emlékeztető Károly-lak vadászház. A környék további látnivalói még a Hamuház, a Dültfás-patak, a Szalmavár, a Csikling-vár és a Dóra-hegy.

Kisgyónbánya erdősége, Balinka

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: