Utólag sok mindent másként látunk. Volt egy program, amikor a szerves trágyának kellett tárolót építeni, és adtak is rá támogatást rendesen. A pénzt elfogadtuk, bár sokan siettek hozzátenni, hogy ez nem termelésnövelő beruházás, értelmetlen pénzkidobás. De mostanra változott a megítélése: a szerves trágya már nem szükséges rossz, hanem feldolgozásra érdemes anyag – főleg, ha okosan sáfárkodunk vele. Erre jó példa a nyírkércsi Baromfi Coop Kft. „Működik, megéri, hasznos!” így foglalta össze röviden a tapasztalatait Bárány László, a vállalat alapító-tulajdonosa.
A baromfinevelésben és integrált tartásában jól ismert vállalat tavaly 55 millió csirkét vágott le, aminek a 35 százalékát maguk nevelték fel, a többit integrációban állíttatták elő.
Ehhez ők adták a napos csibét, a takarmányt, és feldolgozásra hozzájuk került a készáru. Idén 65 millió darab csirke levágásában gondolkodnak, azaz egyetlen év alatt 10 millióval nő a termelésük. Tegyük hozzá, hogy 2020-ban már 75 millió brojlercsirke feldolgozásával számolnak, amit mind a Master Good Kft. fog levágni. Az utóbbi adat kapcsán jó, ha tisztában vagyunk vele: az évi 75 millió vágás a hazai termelés 50 százalékát jelenti.
Egy teljes körű integrációban – különösen ekkora volumen mellett – a baromfitartás, -vágás és -feldolgozás során sok értékes melléktermék is képződik. A vágóhídi melléktermékekből például 10 ezer tonna kutyaszalámit állítottak elő 2018-ban, 2 év múlva pedig már 16 ezer tonnával számolnak. A másik fontos melléktermék az istállótrágya, amelynek feldolgozását és értékesítését már megkezdték. A pár évvel ezelőtti 400 ezer négyzetméterről kb. 20 ezer tonna baromfitrágya gyűlt össze, de az istállók számának növekedésével ma már 500 ezer négyzetméteren tartanak brojlercsirkét. 2022-ig előretekintve úgy látják, hogy a trágya éves mennyisége eléri majd a 60 ezer tonnát.
– Ahogy gazdálkodtunk, ahogy egyre növekedtünk, azt vettük észre, hogy a gondok nem fogytak, inkább szaporodtak – összegezte tapasztalatait Bárány László. Így volt ez a baromfitrágyával is, mert sokáig nem igazán tudtak vele szakszerűen gazdálkodni. Ezért körbenéztek Európában, a hollandoknál, a belgáknál és az olaszoknál. Azt tapasztalták, hogy ott részben megoldották ezt a kérdést.
Így viszont sohasem tudtak egységes beltartalmú szerves trágyát gyártani, a minősége attól függött, hogy éppen honnan származott az alapanyag: tehenészetből, sertéstelepről vagy baromfiólból.
Ezért még alaposabban körbenéztek, hogy a világban milyen követésre méltó példa van ezen a területen. A japánoknál akadtak rá a Hosoya vállalat trágyafeldolgozó rendszerére, ami első pillantásra elnyerte a tetszésüket. Ez ipari méretekben működik, valódi nagyüzemi fermentorrendszer. Megvásárolták a licenszet és a technológiát, egy új feldolgozóüzemet hoztak létre Nyírjákón. A három fermentor kapacitása egyenként 20 ezer tonna évente. A fermentáció szabályozott körülmények között zajlik: mind a hőmérsékletet, mind a befúvott levegő mennyiségét és hőmérsékletét szabályozni tudják. A kádakban 11 szenzor ellenőrzi ezeket a paramétereket.
A trágya fermentációja 10-20 C-fokról indul, és 24–30 óra elteltével 72 C-fokra hevül az alapanyag. A fermentációs ciklus 14 napig tart, a végén a végterméket visszahűtik 20–24 C fokra. A mikrobiológiai folyamatokat a befúvott levegő mennyiségével, hőmérsékletével és a keverés gyakoriságával szabályozzák. Mióta felépítették a nyírjákói üzemet, bebizonyosodott, hogy helyesen választottak helyszínt, mert itt lehetőség és terület is van a bővítéséhez. Az üzem beruházási költsége 1,2 milliárd forint volt, amiből 3 fermentort vásároltak 780 millió forintért, és további 420 millióba került a szárító-, keverő- és granulálórendszer kiépítése.
Lényeges, hogy a fermentációval felgyorsítják a tápanyag-feltáródást. A Baromfi Coopnál kizárólag csirketrágya az alapanyag, ami azért fontos, mert a baromfi viszonylag rövid béltraktusából az állat által bevitt takarmányok megnövelt fehérje-, mikro- és nyomelemtartalma nagyrészt a csirketrágyába kerül, ami értékes tápanyagforrása a majdani növényi kultúráknak.
A kezdeti nehézségek és kísérletezések után az üzem működése tökéletes. Amikor a fermentorokban az áru visszaérkezik a kiindulási helyére, azaz feldolgozott trágya lesz belőle, a nedvességtartalma 30–32 százalék körül van. Ezt tovább kell szárítani, 12 százalékos nedvességtartalomra, amit ún. fluidágyas szárítóban, kíméletes és egyenletes vízelvonással oldanak meg. Ebben még vannak porszem nagyságú részek, de olyanok is, amelyek a szilva méretével vetekednek. Ennek a terméknek az NPK-tartalma jóval nagyobb, mint más istállótrágyáké, de még nem olyan magas, hogy minden növényi kultúrában el lehessen érni vele a kívánt hatást. Aki csak számol, az azt mondja, hogy ásványi NPK-t olcsóbban is vehet annál, mint amit a pelletált baromfitrágyával a Baromfi Coop kínál. Ez azért nem helyes megközelítés, mert ennek a trágyának a hatása alapvetően különbözik a műtrágyákétól. A tápanyagok, beleértve a mikro és nyomelemeket is, szerves anyagba ágyazva, a növények számára könnyen hozzáférhetően állnak rendelkezésre. Magyarországon a talajok – kevés kivételtől eltekintve – általában szerves anyagban szegények, és egyre inkább elsavanyosodottak.
Mind a jelenlegi, mind az épülő új rendszerben lehetőség nyílik arra, hogy precíziós gazdálkodásra is alkalmas fermentált trágyát állítsanak elő. A beltartalmat 1 százalékos pontossággal tudják beállítani, ezért is lehet ezt az anyagot a precíziós gazdálkodásban hasznosítani. Univerzális trágyáról van szó, abban az értelemben, hogy a különböző növényekre, fajtákra és hibridekre, a növény vegetációs fázisához igazítva tudnak tápanyagot előállítani; a terméket a növények igényei szerint tudják fazonírozni.
A Biofer termékcsalád jelenlegi nyolc terméke szántóföldi növényekhez, kertészeteknek, gyümölcstermesztőknek, virágosoknak, gyepre és hobbigazdálkodóknak készül. Akad közöttük olyan, amelyik káliumban és kénben gazdag, ehhez cukorgyártási mellékterméket dolgoznak be az alapanyagba. Külön kapható náluk emelt foszfor- és káliarányú termék, és olyan is, amelyben külön csak a foszfor- vagy külön a kálium-szulfát-tartalmat növelik. Legújabb termékükben kimagaslóan sok a huminsav, amihez még külön káliumot és cinket is adagolnak.
Amikor Nyírjákón elkészült a feldolgozó üzem, 12 ezer tonna trágya volt az éves kapacitása. Ezt 2018-ra „kinőtték”, bővíteni kellett. Menet közben a termékeik – szó szerint – berobbantak a hazai piacra, olyannyira, hogy 1,5 év alatt szinte valamennyi, főként külföldi versenytársukat legyőzték – és még napjainkban is minden korábbit felülmúlóan növekszik a kereslet. Ezért új üzem építésébe fogtak, amit 2019. áprilisának közepén avatnak. A régi üzem jelenleg 3 műszakban dolgozik, és áprilistól már az új gyár is termel, a régi gyárral megegyező telephelyen.
Mindenkitől különböznek abban, hogy kizárólag egyenletes minőségű alapanyagból dolgoznak, így minden körülmények között garantálni tudják a beltartalmat. A másik jelentős eltérés, hogy itt vannak Magyarországon, vagyis a fermentált trágyát nem kell 1000 kilométernyi távolságról ideszállítani, így 15–20 százalékkal olcsóbban – azaz versenyképesebben – tudják kínálni. Az ilyenfajta anyagok iránt évente két időszakban mutatkozik nagyobb igény: előbb februártól május végéig, majd októbertől december végéig keresik.
Az új üzem 60 ezer tonnás kapacitású, és úgy számolnak, ez elegendő lesz a következő 6 évre, csak 2025-től válik esedékessé egy további technológiai gépsor beépítése, amivel 90 ezer tonnára növelik a teljesítményüket.
Vajon nem sok ez? Főleg Magyarországra? Nem! Ennek a trágyának a szokásos adagja hektáronként 1 tonna, a két szélsőérték 0,8 és 1,5 tonna. Ez azt is jelenti, hogy ha 90 ezer tonna Biofert gyártanak, akkor ahhoz maximum 80 vagy 90 ezer hektár felhasználó szükséges a hasznosításban. Szóval nincs ok az izgalomra, ennyire nálunk biztosan van igény. Sőt, a Baromfi Coop nyolcféle Biofer termékéből háromnak megvan a biogazdálkodási engedélye is, márpedig a biogazdálkodók igénye szinte kielégíthetetlen, ők számítanak a legnagyobb vevőinknek.
Amikorra áprilisban elkészül a 60 ezer tonnás kapacitású fermentálóüzem, 3 milliárd forintot tesz ki a számlája.
Ehhez a Baromfi Coop egy K+F-pályázat keretében 720 millió forint támogatást kapott. Ebből 600 millió forintot lehet technológiai gépek beszerzésére fordítani, a fennmaradó 120 millió forintból pedig komplex laborfejlesztést hajtanak végre. A fejlesztéshez 1 milliárd forint saját erőt és 1,3 milliárd forint hitelt vettek igénybe.
A Biofer szerves anyagokkal a Baromfi Coop Kft. nem csupán egy terméket kínál, hanem egy olyan megoldást, amelynek része a korszerű tápanyag-gazdálkodás, a megfelelő laborháttérrel, a hozzá tartozó szaktanácsadói rendszerrel és a már említett speciális kijuttató eszközökkel.
Egy újabb termékfejlesztésnek köszönhetően a trágyagranulátumra képesek lesznek felvinni különböző speciális baktériumkultúrákat, vagy akár biostimulátorokat is.
A készterméket a nagy felhasználóknak 500-1000 kilogrammos big-bag zsákban hozzák forgalomba, de odafigyelnek az intenzív kertészetekre, a fóliákban és üvegházakban gazdálkodókra is. Számukra 25 kilogrammos zsákokban árulják a Biofert. A hobbikert és kiskerttulajdonosok 3,5 kilogrammos vödörben vagy 5-15-25 kilogrammos zsákban tudják megvásárolni ezt a trágyaféleséget.
Amikor Nyírjákón elkészült az első fermentor, akkor 3 műszakban 15 embernek adott munkát és megélhetést. Az újabb fejlesztésekkel a fermentált baromfitrágyából előbb 60 ezer, később 90 ezer tonnát is elő tudnak állítani, és ehhez csupán 3 fővel bővítik a jelenlegi alkalmazotti létszámot. Ezt úgy képesek elérni, hogy főként az anyagmozgatás automatizálásával csökkentik a fajlagos munkaerőigényt. A végeredményben ötszörösére növekvő termékkibocsátást alig 20 százalékos létszámnövekedéssel hajtják végre.
