A Bizottság február 19-én ismertetett új agrár-élelmiszerpolitikai megközelítése elsősorban a szabályozás egyszerűsítésére és a mezőgazdasági pálya vonzerejének növelésére összpontosít, miközben háttérbe szorítja a környezetvédelmi normák további szigorítását – adta hírül az Euronews.

Bár a Farm to Fork ambiciózus célokat tűzött ki – például a növényvédő szerek használatának 2030-ig történő 50%-os csökkentését –, ezek megvalósítása nehézségekbe ütközött. „A megközelítésünk megváltozott, és más módszerekkel kívánjuk elérni a szükséges csökkentéseket” – jelentette ki Christophe Hansen mezőgazdasági biztos a jövőkép bemutatásakor.

A gazdálkodók részéről érkező bírálatok szerint az előző stratégia tovább mélyítette a mezőgazdasági szektor megosztottságát. Az új jövőkép célja a gazdálkodás megerősítése, biztosítva annak versenyképességét és a termelők tisztességes megélhetését. „Olyan rendszert kell kialakítanunk, amely nem terheli túl a gazdákat, hanem támogatja őket” – hangsúlyozta Hansen.

Egyszerűsítés és a KAP reformja

A Bizottság új irányvonala egyik kulcseleme a szabályozási egyszerűsítés, amely elsősorban a Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásának racionalizálásával kezdődik. A KAP az EU legnagyobb mezőgazdasági támogatási programja, amely a teljes uniós költségvetés közel harmadát teszi ki.

Többek között megismétli a korábbi, eddig nem megvalósított javaslatokat, például a támogatások igazságosabb elosztását célzó degresszivitást és felső határok bevezetését. A jelenlegi közvetlen kifizetési rendszer, amely a KAP-finanszírozás 75%-át teszi ki, továbbra is kritika tárgya, mivel a nagyüzemek számára aránytalan előnyöket biztosít. A reform részletei azonban még nem körvonalazódtak.

Környezetvédelmi normák és címkézés

Bár a környezetvédelem továbbra is szerepel a jövőképben, már nem elsődleges szempont, mint a Farm to Fork esetében. Az EU peszticid-keretrendszerének átalakítására vonatkozó legambiciózusabb terveket hivatalosan elvetették. „Nem tervezünk konkrét intézkedéseket a növényvédő szerek fenntartható használatát illetően” – erősítette meg egy uniós tisztviselő.

Hasonló sorsra jutott a termékek előlapján feltüntetendő kötelező tápértékjelölés bevezetése, például a NutriScore rendszer, amely helyett az eredet- és állatjóléti címkéket részesítik előnyben.

Stratégiai autonómia és élelmezésbiztonság

A Bizottság a KAP forrásait azoknak a gazdáknak kívánja átcsoportosítani, akik aktívan hozzájárulnak az élelmezésbiztonsághoz. Ezt a megközelítést az Európai Néppárt (EPP) támogatja, amelyhez Hansen és Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is tartozik.

Gazdálkodók jövedelme és ellátási láncok

A gazdálkodók megfelelő jövedelmének biztosítása az új stratégia egyik sarokköve. Az európai mezőgazdasági termelők közül sokan küzdenek pénzügyi bizonytalansággal, amit a Bizottság is elismert.

A helyzet javítására az EU egy „generációs megújulási stratégiát” tervez indítani, amely megkönnyítené a fiatal gazdálkodók földhöz, tőkéhez és szakmai képzéshez való hozzáférését. Emellett a Bizottság szigorítani kívánja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályokat, hogy a gazdálkodókat ne kényszerítsék önköltség alatti értékesítésre.

Kereskedelempolitika és importszabályozás

A Bizottság szigorúbb szabályokat szorgalmaz az importált árukra vonatkozóan, különösen a peszticidhasználat és az állatjóléti normák terén. Az egyik alapelv, hogy az EU-ban egészségügyi és környezetvédelmi okokból betiltott növényvédő szereket ne engedjék vissza a piacra importtermékeken keresztül.