0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Ragadós száj- és körömfájás betegség Magyarországon!

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Pásztor Szabolcs, országos főállatorvos és Lorencz András, az Országos Járványvédelmi Központ igazgatója. Az esemény oka az volt, hogy több mint 50 év után ismét kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírust.
Fotó: AM

Dr. Pásztor Szabolcs főállatorvos sajtótájékoztatójában közölte, hogy ragadós száj és körömfájás-vírust azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma Győr-Moson-Sopron vármegyében, egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen.

Az 1400 szarvasmarhával rendelkező telep állatain március 3-án jelentkeztek a ragadós száj és körömfájás klasszikus tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak a kollégák, és a szájban és a lábvégeken pedig jellegzetes hólyagos elváltozások voltak- ismertette a tüneteket a főállatorvos.

A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket.

A betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon- emelte ki Pásztor Szabolcs.
Fotó: Adobe Stock

A telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette a hatóságot, ezt pedig még aznap helyszíni vizsgálattal egybekötött mintavétel követte, és a jellemző klinikai tünetek miatt már a gyanú alapján ekkor elrendelték a korlátozó intézkedéseket, illetve a zárlatot. Március 6-án a kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma megerősítette.

A betegség rendkívül ragályos, és a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony rá, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok, illetve egyéb párosujjú patás állatok is. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőzött állatokat nem lehet kezelni – jelentette ki a főállatorvos.

Ha egy gazdaságban akár egy állat is megbetegszik, akkor az összes párosujjú patás állományát fel kell számolni. A vírus bejutásának körülményeit jelenleg járványügyi nyomozás keretében vizsgálja a hatóság, arra is hangsúlyt fektetve, hogy a telepről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakon belül. Ezekkel a vírus esetleges tovább terjedésének esélyét mérik fel és a járványügyi intézkedéseket kockázatalapon határozzák meg és rendelik el.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: