Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) debreceni szakmai napján Szili Viktor, az Agrárközgazdasági Intézet és Tóth Péter, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa avatta be a részvevőket az adatgyűjtés és statisztika-készítés részleteibe, jelentőségébe. Megismerhettük a Tesztüzemi Információs Rendszerben való részvétel előnyeit, illetve a hazai ökogazdaságok számának alakulását és értékteremtő képességét.
Hivatalos statisztikák kormányzati és állami szervektől származhatnak, Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) gyűjti és összegzi a mezőgazdaságra vonatkozó adatokat. A KSH-t 5-6 évente akkreditálja az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az EUROSTAT, míg a KSH akkreditálja a hivatalos statisztikai adatok szolgáltatására jogosult állami szerveket, melyek egyike az AKI.
A KSH célja a folyamatos és egyre gyorsabb, megbízhatóbb statisztikai adatok előállítása. Ennek egyik oka, hogy a statisztikai adatok segítik a gazdaság különböző szereplőit a döntéshozatalban, illetve megkönnyítik a hazai és az uniós döntéshozók tervezését. Emellett pedig jogszabályok is köteleznek az adatszolgáltatásra, a KSH-nak az EUROSTAT-nak, az AKI-nak pedig az Európai Bizottság felé kell adatokat benyújtania.
A legutóbbi 2020-ban történt, míg a 3 és 6-ra végződő években nagymintás gazdaságszerkezet-összeírást végeznek.
Az adatok gyűjtésénél is egyre inkább előtérbe kerül a költséghatékonyság és az adatszolgáltatók terhelésének csökkentése. Az AKI ezért vizsgálni kezdte az adminisztratív adatforrások felhasználásának lehetőségeit a Tesztüzemi Információs Rendszerben, tudtuk meg Szili Viktortól.
Tesztüzemi Információs Rendszer
A Tesztüzemi Információs Rendszer (FADN) az árutermelő mezőgazdasági vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét figyeli meg évről évre. Az EU-ban nagyjából 80 000 tagja van, ebből több mint 1900 a magyarországi üzem. A rendszer működtetése az EU-tagországok számára kötelező, de az üzemek adatszolgáltatása önkéntes. Magyarországon a gazdaságszintű könyvelési és termelési adatok mellett a rendszer fontos eleme az ágazati szintű (kukorica-, búzatermesztés, sertéstartás stb.) költség- és jövedelemadatainak a gyűjtése is.
Az adatok elsősorban agrárpolitikai intézkedések tervezésére és elemzésére használhatók. Jelenleg csupán 33 kizárólag ökogazdaság szerepel az üzemi adatgyűjtésben, emellett 120 részben ökológiai üzem regisztrált és számos gazdaság átállás alatt áll ökológiai gazdálkodásra. Ez ágazati szinten 148 ágazati lapot jelent, amiből 8 termesztési/tenyésztési formáról már publikálható adatokkal rendelkeznek, viszont a megújuló ágazati adatgyűjtés kiválasztási tervében nagyobb szerepet kapnak az ökológiai gazdálkodással foglalkozók.
Az üzemi adatgyűjtés átalakulásának kellős közepén áll az EU, az adatok struktúrájának kialakítása mindennapos közös feladata a tagállamok résztvevőinek. Számos olyan elem bekerül a rendszerbe, amelyek eddig nem szerepeltek (pl. biológiai védekezés, antimikrobiális szerek használata), illetve az eddig gyűjtött adatok is sokkal részletesebben kerülnek elemzésre (pl. technológia, növényvédő szerek, takarmányozás, trágyakezelés témákban). Európai uniós elvárás ezen adatok összekapcsolhatóságának vizsgálata a külső adatforrásokkal, például a Nébih adatbázisaival, az ENAR-rendszerrel, a Magyar Államkincstárhoz tartozó adatokkal. Ezen adatok átvétele jelenleg számos problémába ütközik, csak megfelelő kontroll esetén használhatók. Az AKI egy nagyjából 60 fős adatgyűjtői hálózatot működtet, amelyben korábbi falugazdászok, termelők, más szakmai szervezeteknél tapasztalatot szerzett kollégák is dolgoznak, akiknek pontos rálátásuk van az adatok valódiságára. Emellett a termelőkkel való közvetlen kapcsolattartás és az eddig kialakult ellenőrzési mechanizmusok biztosítják a jövőben az adatok hitelességet.
