A kutatás arra figyelmeztet: ha a laborhús árban versenyképessé válik, az akár gyökeresen átalakíthatja az állattenyésztés jövőjét – nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is.
Forradalom a húsiparban?
A norvég Ruralis Kutatóintézet és a brit James Hutton Intézet közös vizsgálata két forgatókönyvet modellezett: az egyikben bevezetésre kerül egy karbonadó, a másikban nem. Mindkét esetben a laboratóriumi hús – vagy más néven sejttenyésztett fehérje – jelentős részesedést hódított el a hagyományos állattenyésztéstől, különösen a marhahús-, bárányhús-, tej- és tojásszektorban.
Egy esetleges karbonadó ezeknek az ágazatoknak az árversenyképességét drasztikusan csökkentené.
Ár és klíma: kettős nyomás
A kutatók szerint a fogyasztók egyre inkább úgy tekintenek a laboratóriumi hústermékekre, mint olcsó, környezetbarát alternatívákra, különösen ha az íz, állag és tápérték tekintetében elég közel kerülnek az eredetihez. A tanulmány szerint a döntésekben az ár a meghatározó, nem az eredet vagy a gyártási mód.
Ez a környezetvédelmi érv különösen fontossá válhat olyan országokban, ahol klímapolitikai eszközökkel próbálnak nyomást gyakorolni az élelmiszeriparra.
Egyre közelebb a polcokhoz
A laborhús 2020 óta már legálisan kapható Szingapúrban, és a brit Élelmiszerbiztonsági Hivatal (FSA) is bejelentette, hogy felgyorsítaná az engedélyezési eljárást, így akár két éven belül megjelenhetnek az első ilyen termékek a brit piacon.
A válaszreakciók azonban vegyesek. Olaszország, valamint az USA-ban Florida és Alabama állam betiltották a laborhús forgalmazását, a hagyományos állattenyésztés és kulturális gasztronómiai örökség védelmében. Az indoklás szerint nemcsak gazdasági, hanem identitásbeli kérdés is, hogy mi kerül az emberek asztalára.
