Szerintük ez a gyakorlat – bár tudományosan alátámasztható – alááshatja a klímavédelmi célokat, hiszen lehetővé teszi a kibocsátások „stagnálását” a valódi csökkentés helyett. A vita középpontjában az állattenyésztés klímahatása áll – nemcsak a szigetországokban, hanem világszerte, így Magyarországon is.
A vita tárgya: hogyan mérjük a metánt?
A metán, bár rövidebb ideig marad a légkörben, mint a szén-dioxid, azonos időszakra vetítve sokkal erőteljesebb üvegházhatású gáz. A hagyományos klímaszámítási módszerek – mint a GWP100 (globális felmelegedési potenciál) – a metán hatását százéves időtávon számítják át CO₂-egyenértékre.
A módszer támogatói szerint a GWP* pontosabban mutatja meg a rövid élettartamú gázok (mint a metán) tényleges klímahatását.
Tudósok figyelmeztetnek: a GWP* torzíthat
A Financial Times birtokába került nyílt levélben több tucat vezető klímatudós – köztük az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) munkatársai – aggodalmuknak adtak hangot: a GWP* szerinti számítás „félrevezető”, és gyengíti a nemzetközi klímavédelmi elköteleződést.
