Az ausztrál húsipar egyik vezető szervezete bejelentette, hogy feladja korábban kitűzött célját, miszerint 2030-ra klímasemlegessé tenné szarvasmarha, juh és kecske ágazatokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárul a metánkibocsátáshoz – az egyik legerősebb üvegházhatású gázhoz. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése továbbra is prioritás marad, de a korábbi határidőt nem tartják tarthatónak.
A Meat & Livestock Australia (MLA) – az ausztrál húsmarha- és juhágazat kutatási és marketingtestülete – 2025. július 1-jén közzétett hosszú távú stratégiájából már hiányzott a 2030-as klímasemlegességi vállalás – írja a Reuters. Az MLA vezérigazgatója, Michael Crowley elmondta, hogy a cél „nem bizonyult megvalósíthatónak”.
„Több időre, nagyobb támogatásra és több beruházásra van szükségünk ahhoz, hogy elérjük a céljainkat” – mondta Crowley.
A Red Meat Advisory Council, az vörös-húságazat tanácsadó testülete, már a múlt héten kivette a 2030-as klímacélt a saját stratégiájából. A döntés illeszkedik egy szélesebb trendbe: az utóbbi években több kormány és vállalat is visszavett eredetileg ambiciózus klímavállalásaiból.
Mit céloztak meg eredetileg?
Az eredeti 2030-as cél az volt, hogy a szektor a kibocsátásokat csökkentse, majd a maradék mennyiséget talajban vagy növényzetben történő szénmegkötéssel ellensúlyozza. Ehhez az iparág több innovációt is bevezetett:
- alacsonyabb metánkibocsátású állatok tenyésztése,
- metántermelést gátló táplálékkiegészítők (pl. tengeri algák) alkalmazása,
- és a talaj szénmegkötő képességének javítása.
A kibocsátás csökkent, de nem úgy, ahogy tervezték
A CSIRO, Ausztrália tudományos ügynöksége szerint a vörös húságazat kibocsátása 2005-höz képest 2021-re 78%-kal csökkent. Ez azonban főként a kevesebb földterület-irtásnak és az állománycsökkenésnek köszönhető – nem annak, hogy az egyes állatok kevesebb metánt termelnének.
Crowley szerint az eddigi kutatások mostanra „megértek a gyakorlati megvalósításra”, és az ipar 2030-ra még mindig elérheti a klímasemlegességi cél 80-90%-át.
„A legfontosabb most az, hogy elősegítsük a technológiák elterjedését” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Hozzátette: a 2030-as célkitűzés már így is több mint 100 millió ausztrál dollár (kb. 55,7 millió euró) értékű fenntarthatósági befektetést generált. Az MLA továbbra is azon fog dolgozni, hogy hatékonyabbá tegye a termelést és csökkentse az egységnyi hús előállítására jutó nettó kibocsátást.
Miért ennyire fontos ez?
Ausztrália a világ egyik legnagyobb vörös-húsexportőre, közel 30 millió szarvasmarhával és több mint 70 millió juhval. Ezek az állatok emésztésük során jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki – ez a gáz ugyan idővel lebomlik, de 20 éves időtávon 80-szor erősebben fogja meg a hőt, mint a szén-dioxid.
Miközben a klímasemlegesség határideje csúszik, az iparág szereplői hangsúlyozzák: a kibocsátáscsökkentés nem áll meg – de a megvalósításhoz most már a döntéshozók és a piac hosszú távú támogatására is szükség lesz.
„Jól termelni csak egészséges állattal tudunk!” – Magyar Mezőgazdaság
