A búza exportja például egyharmadával, mintegy 11 millió tonnával csökkent az előző évhez képest, és az árpa kivitele is 20%-os csökkenést mutatott.
A visszaesés több tényezőre vezethető vissza, amelyek komoly tanulságokkal szolgálnak a magyar agrárvállalkozások számára is.
A visszaesés okai: Gyenge termés és versenyképességi gondok
Az Európai Unió globálisan az egyik vezető gabonaexportőr, olyan kulcsfontosságú országokkal, mint Franciaország, Németország és Románia. A közelmúltban azonban a piac jelentősen átrendeződött. A gyenge exportteljesítmény legfőbb okai a következők:
- Verseny a Fekete-tengerről: A nagy mennyiségű és rendkívül olcsó fekete-tengeri gabona (elsősorban ukrán és orosz termények) komoly árversenyt generált a globális piacon, ami korlátozta az uniós kivitelt.
- Az erős euró hatása: A dollárral szemben jelentősen felértékelődött euró rontotta az európai gabona versenyképességét a nemzetközi piacon.
- Kedvezőtlen terméshozamok: A 2024-es aratás során tapasztalt időjárási nehézségek miatt a fő exportőrök, mint Franciaország és Németország, gyengébb terméshozamokat könyvelhettek el.
Import paradoxon: Ukrajna dominanciája
A legmegdöbbentőbb adat az export visszaesése mellett az import szerkezetében látható. Bár az EU maga is jelentős gabonatermelő, a behozott búza 60%-a Ukrajnából származott a vizsgált időszakban. Ez rávilágít arra a kihívásra, amellyel az uniós, így a magyar gazdák is szembesülnek az ukrán gabona piacra jutása miatt.
A búzaimport forrásai között Ukrajna mellett Kanada, Moldova és Szerbia is szerepeltek. Az árpa importjában is jelentős az ukrán részesedés (37%).
Regionális különbségek és Románia sikere
A statisztikák alapján az uniós gabonaexport térképén meglepő változások történtek:
- Románia az élre ugrott: Románia lett a 2024/25-ös gazdasági év legnagyobb uniós búzaexportőre 5,6 millió tonnával.
- Franciaország visszaesése: A korábbi éllovas Franciaország exportja jelentősen visszaesett (2,05 millió tonna), részben a gyenge termés, részben pedig Kína mint vevő elvesztése miatt.
- Árpaexport: Az árpaexport terén is Románia vezet (2,1 millió tonna), Franciaország és Németország előtt.
Ezek a változások Magyarország számára is relevánsak, hiszen Románia közelsége miatt jelentős versenytárs a régióban.
Mit jelent mindez a magyar agrárium számára?
A belső piaci árakra nehezedő nyomás mellett a magyar gazdáknak fel kell készülniük a piac további volatilitására. A gabonapiacot egyre inkább a globális események (például a Fekete-tengeri régió helyzete) és a valuták árfolyama befolyásolja, miközben az uniós exportlehetőségek korlátozottá válnak. A stabil működéshez elengedhetetlen a piaci trendek folyamatos nyomon követése és a rugalmas stratégia kialakítása.
