A 2026-os év azért jelent fontos mérföldkövet, mert az ENSZ szakosított szervezetei – az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) és a Világélelmezési Program (WFP) – összehangolt munkájának köszönhetően most először irányul globálisan és szervezetten a figyelem a női gazdálkodókra. Azokra a termelőkre, családi gazdaságvezetőkre, idénymunkásokra és feldolgozóipari dolgozókra, akik nélkül a vidéki élelmiszer-rendszerek egyszerűen nem működnének.
Az Európai Bizottság 2026-os összefoglalója szerint az Európai Unióban a gazdaságok mintegy 32 százalékát nők vezetik, ugyanakkor mindössze a mezőgazdasági területek 17 százaléka van a kezükben, és gazdaságaik átlagos mérete is jelentősen elmarad a férfiak által irányított üzemekétől.
A közös agrárpolitika (KAP) 2023-as adatai tovább árnyalják a képet, bár a támogatások kedvezményezettjeinek közel harmada nő, a kifizetéseknek csupán mintegy 15 százaléka jut el hozzájuk.
Magyarország ezen a téren némileg az uniós átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor lassú, de egyértelmű elmozdulás figyelhető meg, a Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai szerint ma már tíz gazdaságból hármat nő irányít. A különbségek azonban nem csupán a számokban jelennek meg.
A valódi törésvonalak a földhöz, a finanszírozáshoz, a beruházási lehetőségekhez, a képzésekhez és az örökléshez való hozzáférésben húzódnak.
A kezdeményezés célja hármas: láthatóbbá tenni a nők tényleges szerepét az agráriumban, ösztönözni a szakpolitikai és beruházási lépéseket a strukturális akadályok lebontására, valamint összekapcsolni a már működő nemzetközi programokat.
A kampány kiemelten foglalkozik a földhasználati jogokkal, a finanszírozási és technológiai korlátokkal, az oktatáshoz és szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáféréssel, illetve azzal, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a döntéshozatalban.
A FAO 2025 végén tartott nyitórendezvényen arra is rámutatott, hogy azonos méretű gazdaságok esetében a nők termelékenysége átlagosan 24 százalékkal marad el a férfiakétól. Ugyanakkor a különbségek felszámolása globális szinten is komoly hatással járna, becslések szerint akár ezer milliárd dollárral növelhetné a világgazdaság teljesítményét, miközben mintegy 45 millió ember élelmezési bizonytalanságát csökkenthetné.
Európában a legfrissebb, 2026 márciusában közzétett bizottsági elemzés szerint a gazdaságok 32 százalékát nők vezetik, az új belépők körében pedig arányuk már eléri a 38 százalékot, ami óvatos előrelépést jelez.
A női gazdaságvezetők 41 százaléka 65 év feletti, miközben a 40 év alatti gazdák körében mindössze 26 százalék a nők aránya. A női irányítású gazdaságok átlagosan 9 hektárosak, szemben a férfiak által vezetett üzemek 21 hektáros átlagával.
A különbségek a tudás és a jövedelmezőség terén is megjelennek. A női gazdaságvezetők csupán 19 százaléka rendelkezik formális agrárszakképzettséggel, és 2023-ban az egy éves munkaerőegységre jutó jövedelmük átlagosan 42 százalékkal maradt el a férfiakétól. A beruházási aktivitásban szintén érzékelhető a lemaradás, 2021 és 2023 között a női vezetésű, piacorientált gazdaságok 39 százaléka hajtott végre pozitív bruttó beruházást, míg a férfiaknál ez az arány 47 százalék volt.
